Kicsi bölcsesség

"Egy régi korszak lezárul, egy újabb megnyílik, a régi és az új között a különbség annyi, hogy az utóbbi magában hordozza az előtte való emlékét, s sosem felejti azt"

2007. szeptember 16., vasárnap

dolgozat 8.ban..


Kedves Édesanyám!!!


Mindig azt mondtad, hogy „légy jó mindhalálig kis Misikém!”.

Nem is mondtad ok nélkül, hiszen tudtad, hogy nem lesz könnyű beilleszkednem, mert más vagyok mint a többiek, de ha megtartom a hitemet, akkor könnyen átvészelhetem az élet nehéz dolgait.

Sajnos ezt nem sikerült teljesen betartanom. Úgy érzem, hogy a világ ellenem fordult, és csak te maradtál nekem Édesanyám!!!

Mikor tanár lettem, tudtam, hogy büszke vagy rám. Mikor a lutrit elvesztettem, éreztem szúró pillantásodat, de tudtam, ha vigyázol rám, minden jobbra fordul majd!!! Mikor ruhát varrtál, és nem figyelhettél rám, verseket írtam…..Verseket, melyeket először tőled hallottam, de átírtam.

Átírtam, mert nehéz volt megérteni, de egy gyermek szava világosságot hoz az emberiség számára. Én segíteni akartam nekik, de ők csak akadályokat gördítettek az utamba.

Kedvesen bántam velük, de kiűztek otthonukból. Meggyanúsítottak, hogy nem vagyok méltó az életükhöz, hogy a szokásaikat, élet menetüket feldúltam, csak mert kedveskedni akartam.

Tömlöcbe dobtak, mint egy halálra ítélt rabot. Rabot akinek már csak a hite maradt, amit az anyjától kapott, a hitet, amit te adtál nekem. Én sírtam, s te velem sírtál, és mikor az utolsó könnycseppek is elhagyták gazdájukat, megjelentél.

Megjelentél Géza bátyám testében és emlékeztettél. Nem felejtettél engem, amire tanítottál. Mindig azt mondtad, hogy légy jó mindhalálig. S te elhoztad a szabadságot jelentő szavakat, s megszabadítottál.

Útra keltem szavaidnak hála, és tudom, hogy egyszer az élet ösvénye hozzád vezet majd. De addig érzem a védelmet nyújtó karjaidat és a bátorságot rejtő szavaidat, s így átvészelem majd a sorsomat, melyet az élet rótt ki rám!!!

Búcsúzóul én csak annyit mondok, hogy légy jó mindhalálig Édesanyám!!!

/ Nyilas Misi szerepében: Hadusovzky Petra /

Nincsenek megjegyzések: