2010. július 18.
Immár Szabadifürdőről írok, este negyed nyolckor. Mellettem a sajtos, baconos virslik pirulnak vörösre, mennyei illattokat kioldva magukból. Egy szinttel lejjebb a sajtos kukoricák süttetik testüket, hogy aztán lágyan és omlósan a tányérunkra kerüljenek. Táborozók álma ez az étek. Nem kell hozzá sok sütni való, csupán egy kis kenyérke a rágcsálás kedvéért.
A mai nap kirándulásnak minősíthető utazással telt el. Füredről kellett átjönnünk ide, a Déli partra, s minthogy nem akartuk megkerülni a Balatont, a komp segítségét választottuk. Ehhez viszont Tihanyig buszoztunk. Szerencsénkre éhséget eloszlató lángossal kínáltak minket, csekély összeg ellenében. A hajózás idején a fényképezkedést találtuk a legérdekesebbnek, hiszen egy „pesti gyerek” ritkábban használ vizi eszközt, a Dunát átszelő hidak csoportja mellett.
.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése