Abszolút, de még annál is jobban tele vagyok... Annyit ettem! Mármint nem volt az olyan sok, inkább laktató, kalóriákban gazdag, hízlaló finomság. Tegnap egyedül voltam itthon és négy órán keresztül főztem. Mintha még nem mondtam volna..de nagyon szeretek főzni! Újat kipróbálni, dolgokat összekeverni, hogy aztán egy rendkívülit hozzak létre. Az egyik legjobb elfoglaltság! Mindenkinek ki kellene próbálnia. Igen, pénz, tudom, nagyon sokba kerül mindenfélét összeválogatni a boltban, de van, mikor megéri. Átjöttek a barátaim, itthon voltak Húgomék is, s mind a hatan jóóól belakmároztunk, hogy utána senki sem tudott megmozdulni, sőőőőt, ott szenvedtek az asztalnál. Hehe.
Az első fogás tárkonyos hagymaleves volt. Először borsó levest akartam csinálni, hogy ne legyen annyira tejszínes a menü, de mint kiderült - szerencsére még időben-, Balázs nem szereti a borsót. Hogy nem lehet szeretni?? De most komolyan, a zöldborsóleves galuskával istenien finom!! Mindegy..szóval, hagymaleves lett, de nem csupán sima, vagy francia, hanem tárkonyos, egy kis póréhagymával. Nekem az ízlett a legjobban. A második volt a nagy durranás, azt tényleg sok idő volt elkészíteni, de megérte, imádták! Nekem nem lett a kedvencem, de talán csak azért, mert én csináltam. A csirkemelleket bepácoltam szerecsendiós,borsos, fokhagymás tejbe, másnap kivajaztam egy jénait, baconnel raktam ki, majd arra egy kis sajtot szórtam (három féle is volt egyszerre), utána jött a lisztben-tojásban megforgatott husika, majd megint sajt, majd egy réteg póréhagyma, majd megint husi, majd sajt, majd póréhagyma, majd sajt, és a legvégén leöntöttem a tojás maradékával összekevert, fehérborral megbolondított tejszínnel. Egy órát sült a sütőben, fele időben lefedve, és hmmmmmmmm..jól sikerült, szép is lett, plusz a bor pikáns ízt is adott. Krumplipürét is tálaltam hozzá, bár nem kellett volna, mert egy kis adagnyi főételtől is annyira tele lettünk. Most maradékot ettem, még kevesebbet, mint tegnap, de így sem tudok megmozdulni.
Most a Rowling-filmet nézem, mármint várom, hogy betöltsön. Önéletrajzából készítettek egy másfél órás bemutatót, de nagyon érdekes. Igaz, nincs túljátszva, nincsen teletűzdelve mellékes, izgalmas dolgokkal, de a lényeg benne van: hogyan is készült a Harry Potter. Mióta írta, hogy jött az ötlet, milyennek kellett lennie ehhez gyerekkorában és így tovább. Nagyon tetszik, főleg, mert így úgy érzem, hogy sehol sem vagyok lemaradva, s talán tényleg elkészül az én könyvem is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése