Vannak pillanatok, amikor komolyan elhatározzuk magunkat, hogy igenis a kezünkbe vesszük sorsunkat, s nem hagyjuk, hogy kihasználjanak. Nem számít, hogy milyen ember voltál, egy a lényeg, hogy keményen tartsd magad a döntésedhez. Nem szabad elpuhulni, a szívedet megnyitni, innentől kezdve álarcot kell hordani, hogy sebet többet ne szerezhess. Az idő talán majd enyhít valamennyit rajtad, de igazán egy dolog hozhat változást: a szerelem, az őszinte, mindent félresöprő igaz szerelem. Sajnos bele kell gondolnunk abba a lehetőségbe is, hogy sosem fog megtalálni minket, habár mi mindent feltúrunk érte..s talán ez a probléma..ha nem akarnánk annyira, akkor rögtön megkapnánk, de így elérhetetlen távolságba üldözzük magunktól.
Az élet igazságtalan, kegyetlen..blablabla..igen, tudom, de attól még nem kell szeretni, és elfogadni sem, letérhetünk az útról, és játszatjuk ezt más szabályokkal is, hogy mi irányíthassunk.
Meg akarom mutatni a világnak, hogy Nő is vagyok, és nem csak bejárónő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése