tag:blogger.com,1999:blog-1512553548653201902024-03-14T06:07:42.109+01:00PatienceCsupán csak én. Érzem szívem, és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok. A természet összetörte a mintát, amelyben alkotott; jól tette-e vagy sem, csak akkor ítélhetitek meg, ha elolvastok.
- (Rousseau)Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.comBlogger172125tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-34334730566377480032014-02-15T14:03:00.001+01:002014-02-15T14:03:41.026+01:00pesszimista februárMinden nagy döntésre egy pillanat áll rendelkezésre. Nem várhatsz vele, nem halaszthatod el, nem teheted át jövő hétfőre. Ha elmulasztottad, nincs másikra lehetőséged. A társadalom másképp tekint majd rád, megszólnak, vagy elfordulnak tőled. Készülj fel a pillanatra, mert nem tudhatod előre, mikor jön el.Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-79970890028406425842014-01-31T12:58:00.000+01:002014-01-31T12:58:24.725+01:00Még nem késő, hogy meséljenek<div class="MsoNormal">
Kiskorom óta különleges helyet foglalnak el a szívemben a nagyszüleim,
de sosem nőttem fel annyira, hogy meg is akarjam ismerni őket. Gyerekként egy
évet éltem Mamival, de abból az időszakból leginkább a kertjének hangulata és
varázslatos emlékképe maradt meg. Nem kérdeztem, csak bóklásztam. Igazi
dzsungel volt, egy álomvilág. Pedig ha tudtam volna akkor, hogy lábam alatt egy
fiatal nő nyugszik…</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az iskolákban mindenki tanul történelmet, ki
szorgalmasabban, ki galacsint dobálva. Ünnepségeket tartunk, ünneplőben,
zászlóval emlékezünk. Verset szavalunk, énekelünk, megfogjuk egymás kezét,
közösen táncolunk. Majd szól a csengő, és rohanunk a büféhez, hogy időben sorba
álljunk. Éljük mindennapjainak, majd jön az újév és felejtünk. A tanárnők pedig
kedvesen elismétlik, hogy mit is ünneplünk március 15-én, miért nincs iskola
október 23-án, mit jelent a vértanú kifejezés. A körforgás nem ér véget, és
egyre nehezebbé válik. Pedig még most van lehetőségünk belepillantást nyernünk,
hogy mi történt régen.</div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal">
<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Zsidóság. Sárga csillag. Deportálás. Gettó. Menekülttábor.
Gázkamra. Szavak egymás mellé pakolva. Majd a Katona Klub írós csapatával elmentünk
a Holokauszt Emlékközpontba, és a szavaknak súlya lett. Ott nem csak egy oldalt
kaptunk a tankönyvből, hanem történeteket. Családok életén keresztül láthattuk,
min mentek keresztül a II. Világháború áldozatai. Csak néztem az elhunytak
neveit a kőtáblába vésve, és csak akkor kezdtem el sejteni, hogy amiről mi
tanulunk, tényleg megtörtént.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-nnMAsc6KxpA/UuuOyFd7GXI/AAAAAAAACgM/xN4pws25zNA/s1600/971698_366353130131080_1850494444_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-nnMAsc6KxpA/UuuOyFd7GXI/AAAAAAAACgM/xN4pws25zNA/s1600/971698_366353130131080_1850494444_n.jpg" height="225" width="400" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A következő foglalkozáson körbeültünk, és elmeséltük, amit
nagyszüleinkről, dédszüleinkről tudtunk. Megdöbbentő, ám még felszínes
történeteket hallottunk. Mélyebbre kellett ásnunk. Így felhívtam Mamit, és
tollal, papírral a kezembe ültem le hozzá. Mesélj nekem, kértem, őszintén
meséld el, hogy éltétek túl. És akkor Mami az emlékekbe mélyedve beszélni
kezdett. A menekülésről, csempészésről, letartóztatásról. Egy rendőrről, aki
megmentette Dédit, egy katonáról, aki beleszeretett, mikor öt éves volt, mesélt
Dodi nagyapáról, akit elvittek, és Mami csak a véres csizmáit kapta vissza.
Elmesélte, hogy a szovjetek megöltek egy nőt az étkezőjükben, és a kertben, a
hinta alá lett eltemetve. Mennyit játszottam ott!<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-28HVAmSfZg8/UuuPK3XBREI/AAAAAAAACgU/FyfkEPZaNy4/s1600/478403_10201982135381039_614518774_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-28HVAmSfZg8/UuuPK3XBREI/AAAAAAAACgU/FyfkEPZaNy4/s1600/478403_10201982135381039_614518774_o.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ezután elmentünk a csoporttal táborba, ahol írtunk, írtunk,
és írtunk. Jeleneteket, monológot, leveleket. Családjaink helyébe léptünk, hol
szerelmesen, hol kétségbeesve, hol menekültként.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
A Rétegek című darabunk kíméletlenül kimondja azt, amit
megtudtunk, és amit egykor tényleg átéltek nagyszüleink. Nem számít, hogy ki
zsidó, ki keresztény, kommunista tiszt, vagy tolvaj. A valóság pőrére
lecsupaszítva jelenik meg a néző számára. És számunkra is.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-_zrglSfektA/UuuPhNcKorI/AAAAAAAACgc/MOLnIGXeuLI/s1600/1459113_429988700434189_2010892208_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-_zrglSfektA/UuuPhNcKorI/AAAAAAAACgc/MOLnIGXeuLI/s1600/1459113_429988700434189_2010892208_n.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-72542362021771064722014-01-31T12:45:00.002+01:002014-01-31T12:46:40.126+01:00Goda Krisztina rendezői órája<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-a1n3ACXJsiA/UuuM0nEzcCI/AAAAAAAACgA/_NM-_itVa8E/s1600/935340_530257217031252_1267486688_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-a1n3ACXJsiA/UuuM0nEzcCI/AAAAAAAACgA/_NM-_itVa8E/s1600/935340_530257217031252_1267486688_n.jpg" height="320" width="192" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ki mondja, hogy csak férfiak lehetnek sikeresek a filmiparban? Hogy ők sokkal strapabíróbbak, mikor huszonnégy órás forgatási időről van szó, és több száz fős stábot kell koordinálni?</div>
<div style="text-align: justify;">
Hát, Goda Krisztina biztos megváltoztatta ezeket a sztereotípiákat. A többek között Szabadság, Szerelem, vagy a Csak szex és más semmi című filmek híres rendezőnője tartott órát nekünk, rendezőtanoncoknak. Már az előadás előtt kaptunk egy e-mailt, hogy ne felejtsük el megnézni Woody Allen Annie Hallját, ha pedig már láttuk, akkor is feltétlenül frissítsük az élményeinket. Bevallom, nem erősségem a házi feladatok végrehajtása, de éreztem, hogy most nem lehet majd félrebeszélni. </div>
<a name='more'></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Igazam volt. Az óra első kérdéseként el is hangzott a mondat: ügye megnéztük a kért filmet, mire én büszkén bólogattam. Azonban még mielőtt rátértünk volna a tartalmára, Goda Krisztina alaposan elmagyarázta, hogy mik is egy rendező feladatai a filmkészítés kapujában. A tanagyag megértéséhez power pointos prezentáción keresztül mutatta be a fontos pontokat. Hogyan válasszunk forgatókönyvet a saját, a közönség és a pénzügy szempontjából. Hogyan fogjunk neki a castingnak, miért is fontos, hogy már a színészek között is létrejöjjön az a bizonyos kémia. Miképp állítsunk össze egy, a google-ről begyűjtött képlistát, ami a helyszínválasztásnál nyújt majd segítséget a stábnak. Goda Krisztina határozottan, minden részletet alapjában kidolgozva segített teljesebb képet kapnunk a rendező mibenlétéről. Goda Krisztina nem akart megtéveszteni senkit sem. Őszintén elmondta, hogy az a rendező már sikeresnek mondható, aki három-, négyévente egész estés filmet készíthet. Emellett pedig a reklámipar és a sorozatgyártás segít a filmeseknek kifizetni a számlákat.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az óra második felében nagyító alá vettük Woody Allen alkotását a dramaturgia, a helyszín választása és a jelenet célja szempontjából. A hatékonyabb tanulás érdekében a kiválasztott jeleneteket újranéztük, melyeket szóban az előbbiek alapján elemeztünk. Izgalmas, és hatékony óra volt, sokat tanultam belőle. Kíváncsian várom a következő találkozást a rendezőnővel.</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-64412553743713377622014-01-22T16:43:00.000+01:002014-01-22T17:01:22.521+01:00Harmadik rendezői óra Koltai Róberttel<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az ELTE-BTK udvarán láttam meg először, ahogy Hódi Jenővel
beszélgetett. Gyorsan odafordultam a többiekhez, és mint egy lelkes rajongó
suttogtam, hogy itt van, megérkezett! <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színész, rendező, író
tartott előadást a Budapest Film Academy rendező szakos diákjainak. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
A teremben már az előkészített félhomály várta a Művész
urat, csupán egy állólámpa sárga fénye, és a kivetítő fehérsége világított,
mely előre jelezte, hogy az órán bizony a szakma legjavából meríthetünk.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Koltai Róbertet nagy csend, és feszült figyelem fogadta a
hazai diákok részéről, amit csak a külföldiek fészkelődése tört meg, mikor
megpróbálták kideríteni, ki is lépett a terembe. Koltai azonban olyan
természetességgel kezdett el beszélni, hogy a légkör mesélő-hallgatói
hangulatba lépett át.<br />
<a name='more'></a><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Mivel idén szeptemberben kezdtem el a rendezői kurzust, így
elmondhatom, hogy abszolút kezdő vagyok, viszont pont ezért volt lelkesítő és
reményt adó Koltai előadása. Elmesélte, hogy hogyan született meg a <i>Sose halunk meg</i> című első filmjének
ötlete, majd hogyan csúszott ki kezei közül, mikor egy forgatókönyvíró barátja
nem látott benne fantáziát, és lebeszélte róla. Nyolc év telt el, mire újra
eszébe jutott az egykori ötlete, és akkor már tovább ment: megszervezte a
produkciót, lebeszélte a színészekkel, és a munkatársakkal a film alapjait,
majd megszerezte rá a pénzt is… kivéve három milliót. A producer nem tudta
kisegíteni, és úgy tűnt összeomlik a próbálkozás. De ilyenkor nem szabad
elfelejtenie egy filmesnek: sose adjuk fel! Az olykor több száz embert is megmozgató
filmkészítés bizony sok megpróbáltatásból áll, ám ha lelkesen és ügyesen
haladunk előre lépésről-lépésre, akkor elérhetünk a célunkhoz. Persze nem árt,
ha ehhez egy kis szerencse is társul.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
Koltai Róbertnek
sikerült túljutnia a kezdeti nehézségeken, ám a problémák a forgatás alatt sem
szűntek meg. Nincs könnyű dolga a rendezőnek, ha a saját gyerekkori emlékeit
szeretné képernyőre vinni, miközben ő maga a főszereplő. Sokan nem hisznek
abban, hogy ilyenkor egy produkció sikeres lehet. Ám Koltainak volt egy
aduásza, remek filmesekkel dolgozott együtt: Miklós Mari vágóval, Halász Gábor
operatőrrel és Dés László zeneszerzővel, aki forgatásokon és a vágáson is
segített, hogy a zene szempontjából is tökéletesen összeilljenek a jelenetek.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
A film végül elkészült, és óriási sikere lett: Bunyik Béla
producernek, az Entertainment elnökének köszönhetően (aki szintén ellátogatott
az órára) Koltai rendezése kijutott a New York-i Filmfesztiválra. <o:p></o:p></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
Immáron 20 éves a produkció, ám az órán együtt nevettek a
nemzeti – hazai diákok. Koltai Róbert sikerének titka nem más, mint kellő
humorral a nézőnek kell készíteni a filmet, és ha ez sikerül, akkor valóban
nehéz lesz találni egy olyan jelenetet, ahol le lehet állítani a filmet.<o:p></o:p></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-15584926118247059842013-12-20T00:12:00.004+01:002013-12-20T08:54:49.021+01:00ki a világból...<div style="text-align: justify;">
Ülsz a sötét szobában, csak a lélegzésedet hallod. Elnyúlsz az ágyban, és ahogy a kezed a semmibe kapaszkodik, tovább mész, keresed a lepedő szélét, megmarkolod az ágy sarkát. Tovább siklasz a puha párna alatt, belegabalyodsz az elhasznált zsebkendőkbe, átfordulsz a másik oldaladra, és majdnem leesel. Kicsi a tér, több kell neked. Felállsz, és bár besüpped alattad a matrac, magasra kinyúlva eléred a pókhálós plafont. Leugrasz, hátadat falnak támasztod, és az oldalát tapogatod. Nyirkos vakolat esik le, ahogy erősen dörzsölöd rajta a kezedet. Halántékodat az ablaknak támasztod, majd belefordítod az arcodat. Párás üveg jelzi, hogy itt a határ a külvilág és közötted. Kiszaladsz a szobából, kiutat keresel. Fal, fal, fotel, doboz, fal, üveg. A végtelenségig körbe vagy véve, mennél előre, de a valóságnak csupán egy szeletét tapasztalhatod csak meg. Mamuszban rohansz a kilincs után, kivágod a faajtót, futsz le a lépcsőn, meg se állsz a szabad levegőig. Beleütközöl valakibe, majdnem elesel, de talpon maradsz.</div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-OcEDTYHWKbg/UrP0ttXF4aI/AAAAAAAACeE/lp79KAx2AQ4/s1600/063e05d98b16c1a109d0ff53ff85a021.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-OcEDTYHWKbg/UrP0ttXF4aI/AAAAAAAACeE/lp79KAx2AQ4/s320/063e05d98b16c1a109d0ff53ff85a021.jpg" width="249" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Felnézel, elszédülsz a hatalmas betontömbök láttán. Sárga villamos áll meg melletted, melegsége szinte magába szippant, nem is figyelsz, de újra bekebeleztek. Akaratod ellenére visznek el a helyről, ahol fogságodból szabadultál. Alaktalan arcok suhannak el melletted..vagy csak te hagysz ott mindenkit? Gravitáció húz, lábad torpan, két szárny nyílik, te huppansz. Talpad alatt megint beton. Magad alá gyűröd és csak futsz, futsz ahogy csak bírsz, térdedet behajlítva, lábfejedről ugrálva. Úszol a tömegben, elhajtod őket, szőrös lábvédőd egyre lejjebb csúszik, de megállíthatatlan vagy, menekülsz előre. A szürke alakok egy ocsmány óriás belébe iparkodnak, ami színesre maszatoltan villog és hív maga felé. Makacs vagy, utat törsz magadnak az ellenkező irányba. Befordulsz egy sarkon, kis híján neki ütközöl egy kresz tábla oszlopába, és beütöd a karodat. Egyedül vagy, lassítasz, és megengedsz magadnak egy pillantást, hogy végigmérd magad. Rózsaszín pizsomafelső, fehér, disneymintás nadrág, és a szőrös mamusz, ami tocsog a sárban. Kezed lassan belilul az ütéstől, zsong a fejed, a kiismerhetetlen labirintustól, de már nem állhatsz meg.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Gyorsítasz, és beleveted magad az út végtelenségébe. Izmod erősödik, bőröd megremeg, ahogy talpad az aszfaltba vered. Menned kell előre, el a falaktól, a bűztől, az ocsmány ablakoktól, amikben sosem látod önmagadat. Elhagysz egy üres játszóteret, kikerülsz egy megszáradt hányást, rohansz lépésről lépésre. Elmédet kiüríted, sminkedet elmosod, ahogy végigtörölsz izzadt arcodon. Bámulsz bele az ürességbe, ami még előtted vár. A földön csillogást veszel észre, de nem dőlsz be a csordát hajtó erőnek. Maradék levegődet összegyűjtve felgyorsítasz, és átugrod a valamit a földön. Ahogy leérkezel, beszúr a tüdőd, és nem tudsz lélegezni. Összegörnyedsz, kezedet térdedre támasztod, fejed előre bicsaklik. Hátra fordítod tekinteted, és furcsa érzés tölt el. Pár lépést visszamész, és felveszed a földről a különös tárgyat. Kis lovacskát tartasz a kezedben, lábait fadarab tartja össze, fejét hurok húzza ki. Már nem akarsz tovább futni, felnézel, és elmosolyodsz.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A kis karácsonyfadísz ráébreszt: vár rád egy hely, ami az otthonod lehet.</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-7833374842798659502013-12-04T16:17:00.000+01:002013-12-04T16:17:49.801+01:00Álomkép <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-kZf29F-u6-0/Up9HSSktsOI/AAAAAAAACdc/-JxQL23wTM8/s1600/0587cc9bcf58fd06d3cdf4028e3e500b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-kZf29F-u6-0/Up9HSSktsOI/AAAAAAAACdc/-JxQL23wTM8/s320/0587cc9bcf58fd06d3cdf4028e3e500b.jpg" width="239" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Becsukom a szemem. Forog velem a világ. Mintha színes csíkok
cikáznának előttem. Belemarkolok a terítőbe. Lábujjaimat talpamhoz szorítom.
Izzadok. Meleg van. Szédülök. Zuhanok. Tapsvihar szellője táncoltatja hajamat.
Kellemes érzés fog el. Hirtelen csönd. Fényszórók. Feláll a szőr a karomon.
Hunyorgok, szemem elé tenném a kezem, de mozdulni se bírok. Hátulról egy vékony
hangot hallok</div>
<a name='more'></a><o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Fázom. Kilépek a fényből. Magam mögött hagyom a
megtévesztést. Bolyongok. Talpam alatt egy vékony szál roppan. Arrébb lépek, de
egy asztalba ütközöm. Bocsánatot kérnék, de nem tudom kitől. Füst. Füst szagot
érzek. Tűz van! Bőrömön borzongás fut végig. Miért vagyok meztelen?<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Sárga szemek jelennek meg a levegőben. Sokasodnak.
Körbevesznek. Menekülni akarok. Egy ösvény jelenik meg közöttük. Kijutok.
Csöpögésre figyelek fel. kipp-kopp. Kipp-kopp. Szomjas vagyok, innom kell. A
vízsugár alá tartom a számat. Furcsa íze van. A sugár hirtelen oldalról vesz
célba. Elég! Nem kell már! Már a vállamra zúg a különös folyadék. Tapogatózom,
ujjaim üvegbe ütköznek. Be vagyok zárva. A vízszint emelkedik. Egy fluoreszkáló
fény fut végig az üvegdoboz szélein. A víz lassan eltűnik, és színek folynak
testemre. Belélegzem, elszédülök. Nevetést hallok. Nem bírom tovább. Térdem
összecsuklik, elterülök.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
A zaj elhalkul. Lábujjaimat összeszorítom. Nincs erőm,
kapaszkodnom kell. Megmarkolom a terítőt. Szégyenérzet fog el. Kinyitom a
szememet. Már nem vagyok meztelen. Színes foltok takarják testemet.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i>Tévedésből itattak le egy 13 éves kislányt Budapest belvárosában. S. Ildikó az ünnepségen szavalt, ezután nézték koránál idősebbnek. A történtekért az elvtársak őszinte elnézést kérnek.</i></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-55725375168853159182013-11-26T14:33:00.001+01:002013-12-04T16:04:09.255+01:00Gyerekágy<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Megint ugyanazt álmodtam – mondom neki, mert látom, hogy ébredezik.</div>
<div style="text-align: justify;">
Lassan fordul felém, automatikusan átölel, és csukott szemmel ad puszit.</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Mit álmodtál, Babóka?</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Hát, hogy terhes vagyok. Mint tegnap, és tegnapelőtt is. De most meg is szültem a kisbabát.</div>
<div style="text-align: justify;">
Hátára fordul, és két kezével dörzsöli az arcát. Az órára néz, majd rám. - Aranyos vagy, de ne ijesztgess – feleli.</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Nem akarok még gyereket, nyugi – hozzábújok, és a mellkasáról nézek fel rá. Megsimogatom a fején – Zavar? Mármint mondd meg nyugodtan. De tudod, hogy egyszer úgyis bekövetkezik.</div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyot sóhajt és felül. Csak a hátát látom, de érzem, hogy ideges.</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Hova mész? – kérdezem</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Órám lesz – feláll, és öltözni kezd. Belebújik a bordó nadrágjába, majd a szekrényben keres egy inget – Nincs időm most ilyenekre. Miért nem keresel inkább munkát? Így akarnál felnevelni egy gyereket? Hogy itthon ülsz, és sorozatokat nézel? A tiszta ruhák napok óta a földön hevernek.<br />
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-CgDGofjsr6s/UpSi82GQiPI/AAAAAAAACdI/V8q9zFjy1V8/s1600/8cc956fdb8bff4b1d741403a6204326c.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-CgDGofjsr6s/UpSi82GQiPI/AAAAAAAACdI/V8q9zFjy1V8/s320/8cc956fdb8bff4b1d741403a6204326c.jpg" width="217" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
Magamra húzom a takarót, és összekuporodom. Nem akarok hallani házimunkáról, vagy arról, hogy az</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
életem mekkora csődtömeg. Vissza akarok aludni, és a pici puha kezekről álmodni. Meg a gyerekágyról. Gyerekágy. Oh, hova is tennénk? Kidugom a fejemet a takaró alól. Ő már kiment, így nyugodtabban pásztázhatom körbe a tekintetemet. Szembe az ággyal két nagy szekrény. Ha valamelyiket eladnánk, akkor esetleg oda… nem, az nem jó, hova férnének akkor a ruháim? Meg a hálóban amúgy sem egészséges gyereket tartani. Mi lenne akkor velünk? A lopott óráinkkal? Más megoldás kell. Kimászok az ágyból, és belelépek a papucsomba. A szoba mellett rögtön az étkező foglal helyet. Bár még tele van dobozokkal, de akár ezt a részt is megcsinálhatnánk gyerekszobának. Szlalomozok a holmik között, hogy a lépésekkel számoljam ki, mekkora terület. Másfél, maximum két méter hosszú. Ez sem az igazi. Bekukkantok a nappaliba. Épp a laptoptáskáját pakolja, nem vesz észre. Szemben az ablak, ott hideg van, átfúj a szél a régi léceken. Kétoldalt bútorok, fotelek, tévé. Itt elől mellettem a tanuló sarok. Morcos lenne, ha megszüntetném, és egy hangos problémát pakolnék a helyére. Sehogy se jó. Kimegyek a konyhába, hogy egy reggelivel engeszteljem ki. Szendvicskészítés közben azért gyorsan átfut fejemben a gondolat, hogy a kamra helyére. Végül is, anyósom mindig azt mondja, hogy a konyhában fogom letölteni az életemet. Na ne, azért ez abszurd. Mégis hogy, egyik kezemben a fakanál, másikban a cumisüveg? Becsomagolom a szendvicsét, és odaadom neki az ajtóban. – Ne haragudj, hogy nem a szokásos puszival ébresztettelek. Holnap reggel jobban odafigyelek – mondom bűnbánóan, és lágyan megcsókolom.</div>
<div style="text-align: justify;">
-<span class="Apple-tab-span" style="white-space: pre;"> </span>Nem baj, megszoktam, hogy néha képtelenségek fogannak meg az agyadban.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Becsukom mögötte az ajtót és kimegyek a konyhába. Rágyújtok a reggeli cigimre, majd bekapcsolom a laptopom. Revenge s03e04. A további hat órámat is ott töltöm, pizsamában, fél doboz cigit elszívva. Gondolatban pedig túlvagyok egy abortuszon.</div>
<div>
<br /></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-29363805393029472452013-06-01T16:09:00.001+02:002014-01-29T14:36:01.459+01:00A horror babák földje<div style="border: 0px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 20px; padding: 0px 0px 15px;">
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 15pt; margin: 0in 0in 0.0001pt;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-XCLbb3yPmEU/UukCObtH4jI/AAAAAAAACfY/f1VqLzkZCu4/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-XCLbb3yPmEU/UukCObtH4jI/AAAAAAAACfY/f1VqLzkZCu4/s1600/images.jpg" /></a><b><span style="background-color: #fce5cd; border: 1pt none windowtext; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt; padding: 0cm;">Horrorisztikus babák százait akasztották fel a fákra, némelyeknek csak
a feje, vagy egy-egy végtagja van föltűzve. Az idő vasfoga is hozzájárult az
eltorzult, félelmetes képhez: a babák megkoptak, szemük kiestek, szájukat
befércelték. Mindezt egy halott kislány szelleméért. </span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
</div>
<a name='more'></a><span style="background-color: #fce5cd;"><br />
<br />
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"> A Mexikóvárostól délre található sziget közkedvelt
turistalátványosság, azonban csak néhányan mernek a partjára lépni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-aa_C9qNBUZM/UukCnsV0O9I/AAAAAAAACfo/wuAq-vm3dS8/s1600/800px-Xochimilco_(isla_de_las_mu%C3%B1ecas).jpg" imageanchor="1" style="background-color: #fce5cd; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-aa_C9qNBUZM/UukCnsV0O9I/AAAAAAAACfo/wuAq-vm3dS8/s1600/800px-Xochimilco_(isla_de_las_mu%C3%B1ecas).jpg" height="198" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"> A legenda úgy tartja, hogy 1951-ben a
csatornánál játszott egy kislány, aki megcsúszott és beleesett a vízbe. Az arra
járó Don Julian Santana Barrera meghallotta a kiáltozást, és segíteni próbált a
kislánynak, azonban már nem tudta megmenteni. Nem sokkal később a férfi
észrevett egy babát a csatornában, amit az elhunyt kislány játékának hitt.
Mivel meg volt győződve róla, hogy a gyermek szelleme a szigeten ragadt,
tisztelgésből felakasztotta a babát egy fára. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-_Ll4_3RaZc4/UukCgePqaLI/AAAAAAAACfg/hKQVu9rNBgM/s1600/let%C3%B6lt%C3%A9s.jpg" imageanchor="1" style="background-color: #fce5cd; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-_Ll4_3RaZc4/UukCgePqaLI/AAAAAAAACfg/hKQVu9rNBgM/s1600/let%C3%B6lt%C3%A9s.jpg" height="210" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;">Az idő múlásával Julian
megszállottja lett a történteknek, és meg akarta menteni a halott lány lelkét a
gonosz szellemekétől. A szigetre költözött, és zöldség-gyümölcs termesztésből
próbálta finanszírozni az újabb játékok beszerzését. Mindet felakasztotta,
hogy a gyermek beléjük költözhessen, és elbújhasson az ártó szellemek elől.
Ötven éven keresztül gyűjtögette a babákat, mikor ő is meghalt. A történet
szerint ugyanott találtak rá a holtestére, ahol a kislány megfulladt. A
legendát sokan cáfolják, ugyanis a kislány testét azóta sem találták meg. Talán
az egész Julian kitalációja?</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-wcRpRJJIbEU/UukC8FJTp0I/AAAAAAAACfw/3FZ0_VkbaYM/s1600/7763545430_4c0e39c11b_b.jpg" imageanchor="1" style="background-color: #fce5cd; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-wcRpRJJIbEU/UukC8FJTp0I/AAAAAAAACfw/3FZ0_VkbaYM/s1600/7763545430_4c0e39c11b_b.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<span style="background-color: #fce5cd;"><br />
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;">Mindenesetre a Babák Szigete létezik, és a férfi
halála után a sajtó szenzációt csinált a helyből. A turistákat a csatornákon
keresztül hajókkal viszik el odáig, de a legtöbben nem mernek kiszállni, mert
meg vannak győződve róla, hogy a babák, mint szirének csábítják magukhoz,
valamint suttognak és mozog a fejük is. A szellem békéjének érdekében pedig
mindenki visz magával egy-egy babát, így tartva fent a legendát.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><br /></span></div>
<span style="background-color: #fce5cd;"><br />
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<o:p style="background-color: #fce5cd;"> Videó:</o:p></div>
</div>
</div>
<div style="border: 0px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 13px; margin: 0px; padding: 0px;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: #fce5cd;"><iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/8Z3SsDVcWzk?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></span></div>
<h1 id="watch-headline-title" style="border: 0px; font-family: arial, sans-serif; font-size: 19px; margin: 0px; overflow: hidden; padding: 0px; text-overflow: ellipsis; white-space: nowrap; word-wrap: normal;">
<span class="watch-title long-title yt-uix-expander-head" dir="ltr" id="eow-title" style="-webkit-user-select: auto; background-color: #fce5cd; border: 0px; cursor: pointer; font-size: 0.9em; letter-spacing: -0.05em; margin: 0px; padding: 0px;" title="LA ISLA DE LAS MUÑECAS Promo adelanto de Voces Anónimas IV con Guillermo Lockhart"> LA ISLA DE LAS MUÑECAS</span></h1>
</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-23758328055285925562013-05-11T23:49:00.001+02:002013-05-12T11:46:44.732+02:00Öndefiníció<br />
<div style="text-align: right;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-qxfCZn6Kx_k/UY67RM9pTHI/AAAAAAAACCU/2gR7-ALiTqc/s1600/470920_10200301375683097_1213963399_o.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="Patience" border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-qxfCZn6Kx_k/UY67RM9pTHI/AAAAAAAACCU/2gR7-ALiTqc/s320/470920_10200301375683097_1213963399_o.jpg" title="Hadusovzky Petra - Patience" width="240" /></a></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: 35.4pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: 35.4pt;">Hadusovzky
Petra vagyok, 23 éves. Ha valaki először találkozik velem, akkor rögtön a
nevemen akad fent. Hogy is írják? Zé ká ipszilon. Honnan származol? Lengyelországból. De
magyar vagyok, és sose gondoltam másképp.</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Régen
lehetne már családom, de nem tudom, hogy mikor fogok felnőni, pedig kétszeresen
is évvesztes vagyok. Mi akarok lenni? Mit akarok csinálni? Életem során vagy
százszor megváltoztattam döntésemet. Amibe csal belefogtam, abbahagytam.
Balett, zongora, kórus, biológia, spanyol, cukrászat, tánc. Mind-mind nagy álom
volt, de sose találtam a helyemet, vagy túl lusta vagyok? Ami igazán leköt az a
film és a könyv. Meg persze a sörözés, láblógatás a Gellért-hegyről.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Utáltam
a magyart, és az osztály legrosszabb helyesírója voltam. Talán még most is így
van. Fogalmazni se tudtam. 8. osztályban valahogy mégis fel kellett állnom, és
felolvasnom a dolgozatomat. Kedves Édesanyám..kezdődött a Nyilas Misi nevében
íródott szövegem. Valaki sírt, én nevettem. Az enyém jó? Tök ciki.</span></div>
<a name='more'></a><o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> 15
évesen a 4-6-os villamoson ültem a Moszkva térnél. Bámultam ki az ablakon, és
azon gondolkoztam, hogy miért nem álmodnak annyit az emberek, mint én.
Felnéztem a felhőkre, és beszélgetésbe kezdtem velük. Mindig jó barátaim
voltak. Az nem lehet, hogy más ne tudjon róluk. Akkor döntöttem el,
menetiránnyal szemben, hogy könyvet akarok írni. Hogy miről? Még nem tudtam, de
a Pegaunikornisoknak emléket kell állítanom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Temperamentumos
kapcsolatban élek. Barátom másfél évvel fiatalabb, corvinusos, két lábbal áll a
földön, és még a fülszövegekre sincsen türelme. Gyűlölöm, és szeretem. De azt
nagyon. Kapcsolatunk már eldöntetett. Először csak a család kezelte megoldott
ügyként, most már mi is elfogadtuk. Mindketten szabad szelleműek vagyunk, mégis
együtt élünk már egy éve. Piszok nehéz év volt, de imádom!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Viszont
még mindig hiányzik valami. Most a filmezés felé fordultam..hiszen már a
könyveket kipipálhatom a magyar szakommal, és az írással. Most jönnek a filmek.
Ki tudja, hogy jó leszek benne. Csak azt tudom, hogy oda vagyok a kütyükért…kamera,
vágás, hangtechnika.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
tartom magamat túlságosan intelligens és tájékozott embernek. Nem fogom
megváltani a világot. Amim van, az a hatalmas fantáziám, és amit adhatok, azok
a történeteim.<o:p></o:p></span></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-22135061944790186592013-03-29T17:47:00.001+01:002014-03-02T21:52:30.267+01:00Asszonyállat tudatos önkívületben<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<object class="BLOGGER-youtube-video" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0" data-thumbnail-src="http://img.youtube.com/vi/zx_dTSPzXlk/0.jpg" height="266" style="clear: right; float: right;" width="320"><param name="movie" value="http://youtube.googleapis.com/v/zx_dTSPzXlk&source=uds" /><param name="bgcolor" value="#FFFFFF" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed width="320" height="266" src="http://youtube.googleapis.com/v/zx_dTSPzXlk&source=uds" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true"></embed></object></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;"> A véred lüktet ereimben. Érzem, ahogy pulzál, dübörög, árad szét a
lényemben. Szíved heves verésére szívom ki belőled az életet. Akarom, akarlak.
Nem veszhet kárba egy cseppnyi melegség sem, a forróságodra vágyom, nem kell
nekem semmi más. Odaadtad magad, te választottad. Azt hiszed nyeregben vagy,
te, a macsó kinézel és megkaparintasz. Talán tiéd lehet a világ, de elkéstél:
bekebeleztelek. Csak egy pillantás kellett, s elcsábultál. Elcsábítottalak
tudtodon kívül, már előre eltervezve.</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;"></span><br />
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%; text-align: justify;">Aznap vettelek észre először: elém ültél,
mint egy hízelegve, hogy tessék s láss, a ragadozó és prédája, de még nem
tudhattad. Ostoba. Szemem a nyakadra szemeztem, apránként vizsgáltam át a bőröd
keménységét, hogyan kapcsolódik fejed a testedhez. Végigsimítottam leheletemmel
a védtelen hajlatodat, s bőröd beleborzongott. Megsejthetted előjátékomat, mert
szemed sarkából hátratekintettél. Enyém vagy, tudtam már akkor is, csupán
játszanom kellett, hogy azt hidd, te vezetsz. Ártatlanul néztem fel rád, mikor
a folyóson egymásba botlottunk. Naivan pislogtam feléd, némán kiáltozva
védelemért, s te átkaroltál. Tested védőpajzsként használva vezettél be a
terembe, utat törve a hömpölygő tömegen. Magad mellé ültettél és mosolyogtál,
mert gondolatban már az övedre tűzted a következő strigulát. Az emberek körénk
gyűltek. Mint állatok, részt akartak venni, s figyelni a burjánzó szexualitást,
amit lüktetve lövelltünk ki magunkból. Féltékenyen epekedtek a vágy iránt,
amivel megrészegítettük egymást. Pontosabban én téged. Az óra végére
elfáradtál, merevedő férfiasságodtól elvesztetted egyensúlyodat, és nem tudtad
már tartani megnyerő kiállásodat. Előadás..feladat...közösen..tanulni...,
vagy hasonló szavak hagyhatták el ajkadat. Izzadtságcsepp görgedezett
le a homlokodról, már alig álltál, alig láttál, mikor azt feleltem:
nálad...most. Az embertömeg gyorsulni kezdett. Elmosódott színes folttá
aszalódott, és rólunk megfeledkezve suhant el mellettünk. Bólintottál, és
léptél egyet. Bokád kibicsaklott, és vállamra zuhantál. A füledhez hajoltam, és
belesuttogtam. Mit? Varázsszavakat. Kiegyenesedtél, és kaján vigyorral az
arcodon elindultál. A foltok sebes ütemben váltották egymást, de számunkra
lelassult az idő. Talán több óra is eltelt, mire kinyitottad az ajtódat.
Félhomály volt, de a szoba egy csíkjára besütött a nap. A konyhába siettél, és
lehúztál egy pohár whiskyt. Mikor visszajöttél, nem láttál. Hunyorogva
pásztáztad a helyet, ahol emlékezetedben utoljára lehettem. Pár pillanatig
álltam és vártam. Éreztem a feszültséget, láttam nyakadon az erek dobolását,
figyeltem a mellkasod zihálását, néztem a nadrágod ágaskodását. Mennyire
primitív! Nem is lehetne könnyebb dolgom. Eszedet félrerakva csak az
ösztöneidre hallgatsz, s türelmetlenül várod, hogy megjelenjek. Mikor már hallhatóvá
vált lélegzeted kifúlt lihegése, beléptem a fénybe, s pár másodperc alatt eléd
tárulkoztam. Először a csupasz bokám mutatkozott, majd őt követte a térdem és a
combon. Pupillád négyszeresére tágult. Nőiességemen megakadt egy időre a
tekinteted, majd feljebb vándorolt a meztelen hasamon keresztül a melleimen,
nyakamon végig, s mikor teljes egészemben kiléptem a fénybe, megvadultál.
Megragadtál és ledobtál az ágyra. Elszabadult a pokol. Nem bírtam kivárni, míg
a kéj elmúlik, muszáj volt beléd vájnom a körmömet. Felhasított mellkasodból eleinte
lassan bugyogott fel a vér, de ahogy egyre mélyebbre hatoltam, úgy patakzott
egyre sebesebben a nedvfolyam, s mint a levegőt, szívtam magamba a
melegségedet. Először kihívónak találtad, majd mikor gyengülni kezdtél,
megpróbáltad eltolni a fejemet. De már késő volt. A derekadba haraptam, s mikor
megláttad a számban a saját húsodat, kiáltani akartál. A szádba köptem testedet
és elnémultál. Rád hasaltam, </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%; text-align: justify;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%; text-align: justify;">a meleg
ragacsos váladékodon csúszkáltam, fel s alá. Utolsó próbálkozásként megragadtad
torkomat, én pedig nevettem. Istenem, de hangosan nevettem! Most már békén
hagynál? Nem tekintenél rám szexuális tárgyként? Emberszámba vennél? Lapítanál?
Késő! Késő! Késő!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-tAQqzxBr9iQ/UVXticSAiEI/AAAAAAAACBM/_gD5XrZAfZY/s1600/28ad83fe35e56e3060650ef060d74d66.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-tAQqzxBr9iQ/UVXticSAiEI/AAAAAAAACBM/_gD5XrZAfZY/s320/28ad83fe35e56e3060650ef060d74d66.jpg" height="320" width="315" /></a></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: right;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;">A véred lüktet ereimben. Érzem, ahogy
pulzál, dübörög, árad szét a lényemben. Szíved heves verésére szívom ki belőled
az életet. Akarom, akarlak! Ágaskodó farkadat most megszorítom, majd egy
mozdulattal eltöröm, s diadalittasan ráköpök. Arcomat a combodhoz nyomom,
közben mint egy őrült, visítva nevetek. Körmömmel lyukat próbálok vájni a
szőröd alatt, de hirtelen meggondolom magam, és csak beleharapok. Inak
lógnak ki fogaim közül, s vicsorogva élvezem a ragacsos lepedőre. Őrjöngő
önkívületben ölellek, miközben gondosan megöllek.... <o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: right;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;">Ahogy a mámor lassan elmúlik, úgy nyugszom
le én is. A konyhába megyek egy késért, majd élettelen, kiszipolyozott
testedhez lépek, hogy kivájjam a szemedet. Egy ott talált zsebkendőbe csavarom,
és mosakodás nélkül felöltözöm. Úgy, ahogy vagyok, mocskosan és izzadtan
hagylak ott, akarom, hogy a véred még összekössön bennünket, és örökre
emlékeztessen, <o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="line-height: 150%; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: right;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 150%;">ki a vadász, s ki a préda.</span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-47665006132407664702013-03-19T13:03:00.003+01:002013-03-19T13:10:17.402+01:00<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/fdFCxsToVpo?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Nashville - Fade into you by Scarlett O'connor and Gunnar Scott</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<object width="320" height="266" class="BLOGGER-youtube-video" classid="clsid:D27CDB6E-AE6D-11cf-96B8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0" data-thumbnail-src="http://img.youtube.com/vi/gAI_1FsJ8rE/0.jpg"><param name="movie" value="http://youtube.googleapis.com/v/gAI_1FsJ8rE&source=uds" /><param name="bgcolor" value="#FFFFFF" /><param name="allowFullScreen" value="true" /><embed width="320" height="266" src="http://youtube.googleapis.com/v/gAI_1FsJ8rE&source=uds" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true"></embed></object></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Nashville - If i didn't know better</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-35538752988792432012013-03-19T11:23:00.002+01:002013-03-19T12:48:04.587+01:00<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-NQ5cNIXoy7g/UUg7grRjbCI/AAAAAAAACAU/cZnFY4hSMLU/s1600/fot%C3%B3+(1).JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="Patience" border="0" height="400" src="http://2.bp.blogspot.com/-NQ5cNIXoy7g/UUg7grRjbCI/AAAAAAAACAU/cZnFY4hSMLU/s400/fot%C3%B3+(1).JPG" title="Hadusovzky Petra" width="300" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Glamour<br />
<br />
<i><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; font-size: small;">"Csakis az érett lelkű nők képesek túllépni a szerepeiken, s fölismerni, hogy nem csak nők, de önálló, szabad lények, akiknek sorsa nem csupán a Férfi"</span></i><br />
(Müller Péter) </td></tr>
</tbody></table>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-5013895441581921772013-03-18T18:19:00.002+01:002013-03-19T11:15:01.948+01:00A piros kötött zokni<a href="http://1.bp.blogspot.com/-CNvYnVqXrbY/UUdoRL0y-OI/AAAAAAAAB_s/2gvYw4uH5YY/s1600/c9733ba30b2f2fdd8a7e226200976ad2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="" border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-CNvYnVqXrbY/UUdoRL0y-OI/AAAAAAAAB_s/2gvYw4uH5YY/s200/c9733ba30b2f2fdd8a7e226200976ad2.jpg" title="patience - reading" width="142" /></a><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Piros-fehér vastag kötött zokni volt rajta, lábát keresztbe tette a kanapén, hátát a virágmintás nagy díszpárnának döntötte. Fekete keretes szemüvege szinte észrevehetetlenül csúszott az orrán egyre lejjebb és lejjebb. Kedvenc könyvét, a Titkok kertjét olvasta, miközben a háttérben a Mumford and Sonstól a Lovers Eyes szólt. Lapozott egyet, és elmerült a szavak erejében, képzeletében messze járt, távol a fehér kanapéjától, távol a gőzölgő irish cream teájának illatától, távol ettől a világtól. Linda nem mozdult, de az élet nem állt meg körülötte. A szomszéd erdőből egy szellő közelített. Megkocogtatta a tölgyfák leveleit, felborzolta a vörösfarkú mókus szőrét, mikor egy makkot kocogtatott fogához, megringatta a madáretetőt, amit még </span><span style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">télen </span><span style="font-family: Times, 'Times New Roman', serif;">közösen akasztottak fel. A szél már Linda házának kerítésénél járt, s keresztül szállt a falécek résein, halk de éles süvítést hagyva maga után. A medence vizét fodrokkal ajándékozta meg, de nem állt meg, haladt egyenesen az ablakon át a nappaliba. A fehér csipkefüggöny megemelkedett, kecses hajlongással köszöntötte a szelet, ami immáron Linda pamutzokniját simogatta. Megemelte a könyv felső két lapját, majd mielőtt távozott volna, még megtáncoltatta a kanapén fekvő elnyűtt papír zsebkendőt, ami a találkozás után gyengéden hullott a földre, ahol lassan elázott.</span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/FHnGJvYmQKg?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A zene abbamaradt, a Hifi váltott: a Below my feet zongoradallama sejlett fel. Linda orrán a szemüveg gyorsabb mozgásba kezdett, a gravitáció noszogatta, egyre csak hívta maga felé, s mikor lebukott volna a lány orráról, Linda egy hirtelen mozdulattal visszatolta. A varázs azonban eltűnt, az álomvilág köddé foszlott. Érezte, hogy fázik, libabőrös karján felállt a szőr. A zsebkendős dobozért nyúlt, de csalódottan tapasztalta, hogy üres. Egy régi mozijegyet használt könyvjelzőként, de mielőtt belerakta volna a könyvébe, szomorú szemekkel bámulta a film címét: 40 és annyi. "Nha látod, ilyen vagy Te! Pont ilyen, és most már megérthetnéd végre hogy miért gyűlölöm" - hangzottak el a fejében azok a szavak, amiket Márk suttogott a fülébe a film közben. "Én ne érteném meg? Folyamatosan csak azt kell figyelnem, hogy neked mihez van kedved, s mikor akarsz a barátomként viselkedni!" Linda beletette a jegyet a lapok közé, és a fotelban hagyta könyvét. Felült, lerakta lábát a padlóra, majd felállt. Eltartott néhány másodpercig, míg a nedvesség a vastag zokni pamutszálain keresztül a bőréhez ért. Lindát elfogta egy kellemetlen érzés, és a földre nézett. A víz épp akkor ért a kanapé alá, a zsebkendő már teljesen átázott. - Oh, basszus! - rohant a konyhába, ahol a vízforralóból csobogott a víz - Basszus, basszus - mondogatta magának, majd hasához szorította lenge blúzát, nehogy vizes legyen, és elzárta a csapot. A következő irish tea adagot készítette volna el, de belefeledkezett a könyvébe. "Sosem figyelsz oda a dolgaidra, pedig hányszor könyörögtem már! Bankszámlaszámodat beleírtad a telefonodba?" "Nem" - hangzott az egykori Linda válasza, a mozi utáni veszekedésükkor. "Bevallom, elfelejtettem..de én itthon mosok és vasalok egész délután, míg te a várost járod a haverjaiddal!" </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Egyetemre járok, ugyanúgy, mint te, csak az enyém kicsit fontosabb és nehezebb is. Szerintem természetes, ha lazításként nem jövök rögtön haza, hanem lógok pár órát a barátaimmal. Te miért nem mozdulsz ki innen magadtól?" Linda kiöntötte a forralóból a víz háromnegyedét, majd bekapcsolta a gépet. A mosogató alatt egy nagyobb rongyot keresett, és azzal kezdte feltörölni a pultot. " Nem akarok elmenni, van dolgom elég! Egyébként is, miért ne mehetnénk együtt? És már megint miért ócsárolod az egyetememet?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Nem ócsárolom, Linda, de be kell látnod, hogy egy bölcsészkar nem ér fel a Corvinushoz. És nem akarok veled menni! Itthon úgyis találkozunk, nem? Akkor legalább hadd élvezzem ki azt a pár órát nélküled." Kicsavarta a rongyot és még egyszer áttörölte a márványfelületet. Mozdulataiban érezhető volt az agresszió, és a düh, de szeméből a szomorúság áradt. A vízforraló sípolt, majd kikapcsolt. A mosogatógépből elővett egy üvegkancsót, majd két tea filtert, és három barna kockacukrot rakott bele. Felöntötte vízzel. " Tudod mennyi időt töltünk mi együtt? Igen, minden nap látjuk egymást, de későn érsz haza, és ha dolgozol, akkor pedig tizenegyig garantáltan nem vagy itt. Ez lenne a kapcsolatunk? Együtt zuhanyozunk, én elrakom a ruháidat, majd alvás? Nem is vársz tőlem többet, Márk?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Ne lovagolj ennyire bele. Tudod, hogy szeretlek, csak hát, ilyen az élet. Egyszer muszáj lesz felnőnöd!"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Akkor inkább leszek egyedül, de ilyen világba nem akarok belenőni!" Linda szemében két könnycsepp jelent meg. Kezével letörölte őket, de ekkor megérezte, hogy zoknija már tocsog a vízben. Mindkettőt lehúzta lábáról, és a mosogatóba dobta őket.A fürdőből kihozta a felmosót, és lassú, monoton tempóban itatta fel a nagy tócsát. "Akkor ez most mit jelent? Szakítasz velem?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Nem is tudom, Márk, de így nem vagyok boldog, hát nem veszed észre?"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Én csak azt látom, hogy mindenért hisztizel, semmi sem elég jó neked.."</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">" De Te az vagy! Csak egyszerűen nem értem, miért nem akarsz velem értékes időt eltölteni a lakáson kívül."</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Mert fiatal vagyok, és a barátaimmal akarok lenni. Nem csajozok, nyugodj meg, csak ökörködünk, meg dumálunk. De most erre van szükségem." Megtelt a vödör, így Linda a wc-be ment, hogy kiöntse. A vegyszeres szekrényből elővette a parkettaápolót és a vödörbe öntött egy kupaknyit, majd forró vizet engedett rá. Újra felmosott. "Értem, akkor azt hiszem csak anyapótléknak szántál engem."</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Nem nézlek anyámnak, te is jól tudod, de néha úgy érzem, mintha házasok lennénk"</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Házasok? Csak összeköltöztünk! Ennyi, ez nem a világ vége! Még így is alszunk külön, ráadásul, majdnem az egész napunkat egymástól távol töltjük"</span><br />
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
</div>
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-HM1SulMjDQs/UUdsuvaVTEI/AAAAAAAAB_4/15Bn03PUwmE/s1600/8d92002ac175ad4733927001a58190c7.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" border="0" height="148" src="http://4.bp.blogspot.com/-HM1SulMjDQs/UUdsuvaVTEI/AAAAAAAAB_4/15Bn03PUwmE/s200/8d92002ac175ad4733927001a58190c7.jpg" title="patience - naked" width="200" /></a><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">"Nekem ez sok. El kell mennem." Linda behunyta a szemét. Fáradtan hajolt le a vödör füléért, hogy kiöntse a vizet. Miután elpakolta a tisztító kellékeket, kivette a filtereket a kancsóból. Az ablakhoz sétált, becsukta , és erősen rászorította a kilincset. Bement a fürdőszobába és levetkőzött. A tükörben csak egy pillantást vetett megnyúzott, kisírt szemeire. Hirtelen hiányérzete támadt, és rájödt, hogy csönd van a lakásban, lejárt a CD. Óvatosan ment ki meztelenül, mintha attól félt volna, hogy valaki megláthatja. Elindította előröl a lejátszási listát, s most a Lumineers kellemes hangja csendült meg a hangszóróból. Visszasietett a fürdőbe, és beállt a zuhanyzóba. Meleg vizet engedett magára, jobb tenyerét a csempére rakta, bal kezével pedig vállát karolta át. Haja átázott tincsekben lógott le, a vége a hátához tapadt. Orra hegyéről vízcseppek csöpögtek a zuhanytálcába. Sírni kezdett. A meleg víz lemosta arcáról a könnycseppeket, s összeolvadva folytak le a csövekbe. Hirtelen egy szellő borzongatta meg Linda hátát, ami aztán a fejtetőjéig kúszott, s a lány összerezzent. Ekkor két kar ölelte át derekát, és fordulásra kényszerítették. Linda megijedt, sikítani akart, de mikor az ismerős szempárba fúrta tekintetét, megnyugodott. Sóhajtott. Márk ruhástul állt be a zuhany alá, de nem eresztette Lindát. Egy ideig csak nézték egymást, majd Márk szenvedélyesen megcsókolta.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Sajnálom - mondta, miután elvált a két száj - nem akartalak megbántani. Csak nehéz..</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Tudtuk, hogy lesznek hullámvölgyek, nem? De visszajöttél, és ez a lényeg - mondta Linda kedves, lágy hangon, majd a fiú nyakába borult.</span></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-40985189848375416622013-03-15T19:00:00.001+01:002013-03-17T18:06:53.886+01:00Családtartás<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Felhős délelőtt volt, de már egyre több énekes madár
hangját lehetett hallani. A rügyek lassú, megfontolt léptékkel nyitották meg
szívük rejtekét. A pázsit helyenként még bóbiskolt, de itt-ott a merészebb
szálak már kihajtottak, utat törtek maguknak az ősz durva, komor színei között.
Az utcákon több ember sétált, mint addig az utóbbi pár hónapban. Egy kis meleg
szellő, s temérdek arc dugta ki pici orrát, hogy egy mélyet szippantson a
tavasz illatából. Ilyenkor még nem lehet eldönteni, hogy mi a helyes
ruházkodási trend: egyesek tornacsukát húztak, bőrdzsekit terítettek vállukra,
s néhány fejtetőn a napszemüveg is megjelent, igaz, még csak hajpántként. Mások
azonban a tavaszi nagytakarítást és gardrób szelektálást későbbre tervezhették,
ugyanis ők az eddigi időszakban is a jól bevált hosszúszárú csizmához, és a meleg
téli kabáthoz nyúltak. Télies, tavaszias, tavaszias, télies, tavaszias, és
megint télies. Így lehetne kategóriába sorolni az akkor elhaladó embereket. Nem
volt túl sok különbség a komor tél, és március eleje között. Még a tavasziasan
öltözött emberek is összefogták magukon ruhájukat, nyakukat behúzták, fejüket
leszegték, szemük a járdát pásztázta. Csak akkor vették észre, hogy egy páros
megtörte a monoton harmóniát, mikor a szaladó talpak sajátjaik közelébe értek,
majd hangos trappolással tovább is álltak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Vanda és Ákos futottak lóhalálában. Mindketten
fiatalok voltak, húszas évek körüliek, így tempójukon meglátszódott az erő,
amivel majdnem le is söpörtek egy</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">férfit
a járdáról, aki a telefonbeszélgetésébe merülve nem vette észre az eszeveszett
futamot. Az ütközés következtében Vanda táskájából kiesett egy jókora fehér könyv,
ami hangos puffanással landolt a földön. A lány visszafordult, </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">lehajolt érte, és határozott mozdulattal
visszaerőszakolta könyvét a táskájába, majd futott tovább. Ez a jelenet nem
tartott tovább tíz másodpercnél, de elegendő volt ahhoz, hogy még azokat is
kizökkentse folyamatos sétájukból, akik nem álltak meg a rohanó párost
nézegetve. A sor tehát megbomlott, az egyhangúság feloldódott.</span></span></div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><o:p></o:p><br /></span>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A két fiatal ebből mit sem vett észre; egy dolog
lebegett a szemük előtt: a huszonhárom perces késés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Ezen a sarkon, ha jól emlékszem, balra kell
mennünk – mutatott egy közeli kanyarra Vanda. Ákos lelassított egy kicsit, hogy
ránézhessen a telefonjára. Futás közben kezdett el jobbra-balra forogni, hogy a
helyes irányt betájolja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Nem, a GPS szerint jobbra kell mennünk, erre gyere!
– s már vezette is a lányt a helyes irányba. Áthaladtak a Fehérvári úton, majd
befordultak az említett saroknál. Kertvárosi hangulatú részre értek, ahol nem
volt baj, ha az úton szaladnak tovább. Mindkét oldalt kisebb - nagyobb méretű
kertes házak bukkantak ki a burjánzó lombkoronák mögül. Az egyik ház
fehér kerítése előtt elhaladva egy németjuhász ugatta meg őket. Vanda
nem foglalkozott vele, de Ákos egy rövid pillantást vetett a kutyára. Ilyen fajtát
szeretne, gondolta magában, majd elhessegette az állat képét, és felgyorsított.
A lány barna haja kibomlott sálja alól, és lobogott a menetszélben. A felhők
közül előbukkant a nap koronája,s a fénye épp nyugovóra talált volna a selymes
hajfedőn, de onnan visszacsillant, immár mahagóni vörös árnyalatban. A
színpompázás azon nyomban eltűnt, mikor egy kis utcába befordultak, melyre egy
hatalmas tölgyfa vetett árnyékot.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A távolban egy csoport sziluettje derengett fel, s ahogy
a páros közeledett felé, alakja úgy lett egyre nagyobb és tisztább. Már csak pár
lépés, egy-két lóugrás, és a fiatalok levegő után kapkodva álltak meg az
emberek mellett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Remélem tudjátok, hogy majdnem egy fél órát
vártunk rátok. – mondta lesújtó pillantással az egyik középkorú nő, Kata.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-H0xZeeU8an4/UUX2YECzZxI/AAAAAAAAB90/0EwA-h7Smvs/s1600/ec10a47370fa5c93eb134d40cc16cc5f.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-H0xZeeU8an4/UUX2YECzZxI/AAAAAAAAB90/0EwA-h7Smvs/s320/ec10a47370fa5c93eb134d40cc16cc5f.jpg" width="176" /></span></a><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Igen, tudom, Anya, ne haragudj. Lekéstük a buszt,
és sokkal később jött a következő, mint reméltük. – válaszolta Ákos.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Futottatok, drágáim? Ki vagytok melegedve, és alig
van rajtatok ruha. Vanda, vigyáznod kellene magadra, kint van az egész veséd!
Hogy lesznek így unokáim? – mondta aggódóan a Nagymama, majd keresgélni kezdett
a retiküljében, és egy zsebkendőt húzott elő </span><span style="font-size: 15.555556297302246px; line-height: 17.77777862548828px;">–</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Tessék Ákoskám, fújd ki az orrodat, még sem
nézhetsz ki úgy, mint egy ágról szakadt gyermek. – azzal átadta a zsebkendőt.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Köszönöm Nagyhi, de jól fagyok! – válaszolta Ákos,
miközben egy hatalmasat trombitázott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Eleget várakoztattuk a háziakat, ideje lesz
bemennünk! – lépett elő László, a családfő. A magas feketehajú, sötétszürke
szövetkabátos egy aktatáskát tartott a jobb kezében, a balban pedig egy mappát
szorított a hónaljához. Határozottan indult a legközelebbi, háromemeletes narancssárga ház ajtajához, nem várta meg, míg mindenki felsorakozik mögötte, így becsöngetett.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Halló? Jó napot! A Klauzál család vagyunk, jöttünk
megnézni a házat. – tartott egy kis szünetet, majd hozzátette - Igen, tudom,
az elsőn, köszönöm! Gyertek szépen! – azzal kinyitotta a kaput, és várakozó
testtartásban nézett a családjára. A csoport megindult: először a legkisebb
fiú, Dávid indult el, szökdécselve ugrándozott apjáig. Őt követte
unokatestvére, a kis Erzsi. Befont, szőke hajában egy szál nárcisz integetett a
lány lépéseinek ütemére. A kicsik után már a többiek is megindultak: a
Nagymama, Vanda, Ákos, majd Kata. Mind a heten bepréselték magukat a szűk lépcsőházba, hangjuktól
zengtek a falak. Szerencsére csak egy fordulónyit kellett felfelé baktatniuk,
mert ha tovább időztek volna lépcsőházban, még azt hitték volna a szomszédok,
hogy épp megszállás alatt van a ház. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az első emeleti ajtó nyitva állt, onnan nézett ki
egy barátságos, harmincas arc.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Nyugodtan jöjjenek csak beljebb! - mondta kedvesen a lakástulajdonos.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Köszönjük. – válaszolta Kata.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Én megyek be előbb! – rohant előre Dávid, és még
mielőtt bárki rászólhatott volna, besurrant a nő mellett a lakásba, és
csodálkozó tekintettel nézett körbe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Húúúú, anyu, nézd, de szép! Az micsoda? – kérdezte
Dávid, és egy képre mutatott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Én is, én is látni akarom! – tört magának utat
Erzsi a lakásba becsődülő tömegben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Csöndesebben gyerekek, fontos ügyben vagyunk itt!
– szólt rájuk a Nagymama, és szúrós pillantást vetett mindkettejükre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Igaza van nagyanyátoknak, ez itt most nem a
játszótér. – tette hozzá László.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Ó, igazán nem történt semmi – nyugtatta meg őket a
nő <o:p></o:p></span><span style="font-size: 15.555556297302246px; line-height: 17.77777862548828px;">–</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Egyébként Alíz vagyok, velem beszéltek telefonon –
s azzal kezet fogott a családfővel, és feleségével, majd a kicsik felé fordult </span><span style="font-size: 15.555556297302246px; line-height: 17.77777862548828px;">–</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Az a kép egy Mandalát ábrázol. Ezoterikus vagyok,
és roppant lényegesek az életünkben.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Ohh. – vágták rá egyszerre a gyerekek, és úgy
tettek, mintha mindent értenének.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Míg Erzsi és Dávid sorjában csodálták meg a mandalát
ábrázoló festményeket, addig Alíz körbevezette a családod a lakásban.
Megmutatta nekik a kandallós nappalit, a kádas fürdőszobát, a manikűrös szalonná
átrendezett hálószobát, majd a konyhát, ahol kicsit tovább időztek. Katának a
képzeletében át kellett rendeznie a bútorokat, mert nem volt mosogatógép
beszerelve, és ő nem tudta elképzelni a mindennapokat egy olyan okos masina
nélkül. Végül is, ő a háziasszony, s neki kell a fiúk után elpakolnia. A lakás
két szintből állt, a nappali alatt két szuterén szoba helyezkedett el, ahova
nagy ablakos csigalépcső vezetett. A külső szoba inkább nappalinak mondható,
rögtön a lépcső aljától kezdődött, s abból nyílt egy háló. A szobának külön
kijárata volt a kertre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Nagyon szép! – említette meg csak úgy magának
Vanda.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Örülök, hogy tetszik – lépett mellé Kata, és
átölelte a lányt <o:p></o:p></span><span style="font-size: 15.555556297302246px; line-height: 17.77777862548828px;">–</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Ha gondoljátok, ez lehetne Ákossal a szobátok,
egész csinosan be lehetne rendezni. Mintha egy szeparé lenne. Ideális, ha majd
jön a baba, mert velünk is vagytok, de azért külön is.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vanda nagy szemekkel bámult ki a kertbe, nem mert
megszólalni. Alig egy éve járnak Ákossal, és persze szereti, de ennyire előre
még nem tervezett. Kata jó szándékúan folytatta </span><span style="font-size: 15.555556297302246px; line-height: 17.77777862548828px;">–</span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> A teraszra ki lehet majd rakni a járókát, ha pedig
nagyobb lesz a gyereketek, akkor játszhat majd a kutyussal a kertben. Persze,
tudom, hogy lehet, hogy elköltöztök, de jó tudni, hogy itt is maradhattok, nem?</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vanda mosolyogva bólogatott. Az ötlet tényleg
tetszett neki, csak abban nem volt biztos, hogy Ákos lenne neki nagy Ő. Hiszen olyan sokszor úgy viselkedik,
mint egy tíz éves. Vagy ez lenne a normális? Bár a családját imádja. Olyan
kedvesek neki, mint a sajátja, s el nem tudná őket ereszteni. De mégis. Ilyen
hamar kellene ezt eldönteni? Hogy hol fog játszani a gyerek? És mi lesz az
egyetemmel? Még munkája sincsen. Igaz, Ákos jó party, biztosan egy multinál fog
dolgozni, és Erzsivel is úgy játszik, mintha világ életében gyerekekkel
foglalkozott volna. De egy baba? Vanda feltűnés mentesen közelebb lépett a
hálószobában lévő tükrös szekrényhez. Magát nézte, majd a hasára rakta a kezét.
Összeráncolta homlokát. Ekkor Ákos jelent meg a tükörben Vanda mögött.
Figyelmesen átölelte, s megfogta a hasán nyugvó kezét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Min gondolkodsz, Baba?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Nem is tudom.. – kezdte félénken Vanda –
szakítanál velem, ha azt mondanám, hogy nem szeretnék veled összeházasodni, és
gyereket szülni sem? Olyan fiatal vagyok..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ákos megkönnyebbülten elmosolyodott, óvatosan maga
felé fordította Vandát, szerelmesen megcsókolta, majd mélyen a szemébe nézett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">- Nem baj, Babuci, én se szeretnék.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Azzal megbékélten átölelték egymást, s nem beszéltek
többet a közös jövőjükről.</span><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><o:p></o:p></span></span></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-81489608115616406252013-03-15T18:35:00.001+01:002013-03-15T18:35:54.417+01:00Szakdolgozat: meg kell írni, de mikor?<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-gkO9WAGmoCg/UUNau0THrRI/AAAAAAAAB7o/Y1PckzGCZOU/s1600/WICCMY.popup+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" height="264" src="http://3.bp.blogspot.com/-gkO9WAGmoCg/UUNau0THrRI/AAAAAAAAB7o/Y1PckzGCZOU/s320/WICCMY.popup+(1).jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2013. április 15. a szakdolgozók istenített és
egyben rettegett időpontja. Persze az eddigi években is voltak egyetemisták,
akiknek határidőre kellett írniuk negyven, ötven oldalas dolgozatokat a diploma
teljesítése érdekében, azonban most mi következünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></div>
<a name='more'></a>2010. július 24-én a PontOttParty-n kaptam a
csodálatos hírt, miszerint felvettek a Károli Gáspár Református Egyetemre. Igaz,
hogy mindenki az ELTE-t hirdette már akkor is, mert az Eötvösünk nagyobb
presztízs értékkel bír, azonban én a gimnázium hangulatú egyetemre adtam be a
jelentkezésemet. És megérte.<o:p></o:p><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Három év elteltével szinte csak jókat tudok mondani
az iskoláról, a tanárokról, az oktatás színvonaláról, de bármennyire is
fényezhetem, a vizsgakövetelmények alól nem menthetem fel magamat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">2012/13-as őszi félév elején elhatároztam, hogy biz
isten nem hagyom a sok oldalas dolgozatot az utolsó pillanatra. Beszéltem is a
konzulensemmel, és megígértem neki, hogy két hét múlva jelentkezem az általa
megadott szakirodalmak átböngészésének eredményével. Eltelt a két hét, majd még
ugyanannyi, utána egy hónap, végül ott álltam a vizsgaidőszak kellős közepén.
Az olvasnivalókhoz pedig hozzá se nyúltam, sőt, e célból még a könyvtárba se
tettem be a lábamat. Elég szellős órarendet állítottam össze, így amennyit csak
tudtam, dolgoztam. Nemsokára kirepülök a családi fészekből, és kell a rezsire a
pénz. Meg persze a bulizásokra is. A sörözések, haverozások nélkül nem is lenne
igazi az egyetemi élet. Talán akkor nem is mondhatnánk, hogy van olyanunk. A
munkán kívül írói körökbe kezdtem el járni, hogy még többet tanulhassak,
fejlődhessek. Így telt el az első szemeszter.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az utolsó vizsgám után azonban rögtön a könyvtár
felé vettem az utamat. Azóta ló halál futtában olvasok, amikor csak lehet:
órán, a buszon, írás közben, sörözés alatt. Megtanultam a leckét, rájöttem, hogy
ez a pár hét, pontosabban hat és fél hét édeskevés egy igen érdekes téma
boncolgatására. Talán, ha maradnék az eredeti tervemnél, akkor be is tudnám
fejezni időben, azonban folyton új és új ötletem támad a dolgozatommal
kapcsolatban. <i>Horror a gyermekirodalomban</i>,
ezt a címet választottam, s eleinte csak az Andersen, és a Grimm mesék
eredetiével akartam foglalkozni. Mára már jóval több könyv lapul a táskámban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">De talán így még jobb is. Lehet, hogy az írásom végét
össze fogom csapni, de a többi huszonnyolc oldal érdekes, és tartalom dús lesz.
Ha az embert érdekli, amiről ír, akkor az rossz nem lehet. Én pedig élek, és
leginkább halok a horrorért.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><b><br /></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A cikket eredetileg a www.gasparblog.kre.hu oldalra írtam, linkje: </span><span style="font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 17.77777862548828px;"><a href="http://www.gasparblog.kre.hu/?p=9989">http://www.gasparblog.kre.hu/?p=9989</a></span></span></b></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-89824465386243020452013-03-01T12:51:00.000+01:002013-03-15T17:40:27.095+01:00Katona Klubbos írásom: Dodi és Cicus<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 18.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">Dodi és Cicus<o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">Kerékgyártó István Rükverc című
műve nyomán<o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 16.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 12.0pt;">Átdolgozta: Hadusovzky Petra<o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szereplők:<o:p></o:p></span></b></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">VIDRA ZSOLT<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">VIDRÁNÉ<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">CSAPOS<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">BODÓ<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">RAB<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">KISFIÚ<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">LÁNY<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">BIZTONSÁGI ŐR<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">VENDÉGEK<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">I.
JELENET<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Koszos,
ápolatlan agglegény lakás. Bal elől a sarokban régi franciaágy, alatta megannyi
gyűrött tört fehér rongydarab. Szemben zuhanykabin félig elfüggönyözve,
mellette egy sütő és egy zöld kredenc. Középen kétszemélyes asztal, jobb elől
dobozokon fénycsöves, poros tévé. <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jobb
oldalt nyílik a bejárati ajtó, Vidra és egy lány lép be. Mindkettő részeg.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Üdvözöllek
szerény otthonomban! (<i>Széttárja két
karját a lakást mutatva)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Oh, hát meglepően
takarékos (<i>Csuklik)</i> Nem azt mondtad,
hogy van inasod is? </span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -70.5pt;">(Felületesebben néz
körbe)</i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -70.5pt;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Hát, persze, hogy van! Hogy ne lenne!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Odalép az ajtó melletti
szobainashoz, meghajol, megemeli a kalapját.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span></i><br />
<a name='more'></a><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Köszöntelek, kedves Inasom! Kérlek,
vedd el a kabátom, és majd a kisasszonyét is! (<i>Hátranéz a lányra, megbillen, majdnem előreesik) </i>Hoppá-hoppá,
rakoncátlankodik, mint mindig!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A szobainas felé hajítja kabátját
és kalapját, de mindkettő a földre esik.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA <i>(A
lányhoz) </i>Segítsek levetkőzni, Marikám? <i>(Megpróbálja
átölelni a lányt a kabátja alatt)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Bea! Beának hívnak, és azt hiszem,
ez még menni fog. <i>(Csuklik)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Akkor máshol venné hasznát kezeimnek?<i> (Elkezdi taperolni, kezét egyre lejjebb
viszi)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A lány elfordul Vidrától, és a
szoba közepére sétál.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Kaphatnék egy italt? Azt hiszem,
kezd kimenni a fejemből az alkohol. <i>(Csuklik)</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><o:p></o:p></i></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Azt bizony nem szeretnénk! Befőttet
vagy nápolyit? Szart se tudok velük mit kezdeni!<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Hát, azt most inkább nem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra elindul a kredenc felé, de
közben csörög a fekete vezetékes telefon. Vidra odasétál az<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ágy mellé, felveszi a földről a
készüléket.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 12.0pt; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA <i>(Azonnal
beszélni kezd a telefonba) </i>Köszönöm a figyelmességét, és jókívánságát, de
az apám már meghalt! (<i>Leteszi a telefont.
Csönd)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY <i>(Suttogva)
</i>Talán mennem kéne. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra kinyújtja a mutatóujját a
lány felé, kissé előrehajol, vár egy pillanatot, a szeme csukva.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA
Hozom az italát. Dupla jéggel,
esernyővel?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Oh, hát ha van..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
lány leveszi a kabátját, az egyik szék támlájára rakja, leül. Megint csörög a
telefon. Vidra keresztül fekszik az ágyon, úgy nyúl a telefonért.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA <i>(Telefonba)
</i>Az apám továbbra is halott <i>(Lerakná a
telefont, de visszarakja a füléhez és figyel. A lányt nézi. Csönd) </i>Rendben,
holnap leutazom, és ránézek. (<i>Lerakja a
kagylót, szó nélkül indul a kredenchez.)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY Meghalt az apád?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA <i>(Hátra
se nézve) </i>Jha, kinyírta magát egy fúróval.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">LÁNY <i>(Maga
elé bámulva) </i>Hát, az szívás..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sötét.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: 70.6pt; text-align: center; text-indent: -70.6pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">II.
JELENET<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lepukkant
falusi kocsma. Középen pult, csapos csak könyököl, egy egeret néz, ami a
helyiségben futkos. Jobb elől négy rozoga asztal néhány csálé székkel. Három
figura ül egy-egy asztalnál maguk elé meredve. Dohányoznak. A fal régi, cirádás
mintával hengerezett, a padló olajos. Se plakát, se nyerőgép. A csapos mögött
két darab Csongor cigaretta vár eladásra. A Balaton szeletes dobozok üresek.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra
belép, már nincs rajta kalap, felül a szakadt bárszékre, körbenéz. A csapos
továbbra is az egeret figyeli.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA (<i>Csaposhoz) </i>Egy deci rumot!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A
csapos nem felel, csak kitölti. Odaadja a felest, és megtörli a kezét egy
fekete, ragacsos rongydarabban.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Nem
szoktak errefelé átutazni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Látogatóba
jöttem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Kit
látogat?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Anyámat.
Talán ismeri, Vidráné, innen nem messze lakik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Nem
ismerem, biztos városi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Már
vagy tíz éve itt él.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Á, gyüttment az! Látja azt a kalapost ott
túlfélen, aki úgy pöfékel, mint egy gyárkémény? Tízkét éve ül itt, és már vagy
harminc éve él a városban, de akkor is csak gyüttment marad. Igaz-é, Bodó?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A Bodónak nevezett biccent, de nem
néz feléjük, nagyot szív cigijéből.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA
De talán mégis ismeri anyámat. A
polgármester szeretője.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Hát azt hogy tud ilyen dolgokról, mikor
nem jár errefelé?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA A maguk polgármestere hívott fel, hogy
aggódik anyámért. Három napja, hogy nem látták őt a vegyesboltban. A
polgármester meg gondolom nem ott dolgozik, hogy minden nap népszámlálást
tartson.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS </span><i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 18px;">(A csapos elgondolkozik, majd elismerően bólint.) </span></i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%; text-indent: -70.5pt;">Igaza lehet. De ha meg úgy aggódik érte,
akkor mér’ ül itt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Bátorságot gyűjtök.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Az életmentéshez?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Lehet, már nem kell.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">CSAPOS Akkor minek gyütt ide? Majd csak hívná a
hullaház.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A sarokban épp kifújja a füstöt
sárga szájából Bodó, de nem néz rájuk.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">BODÓ Úgyse találnak majd ott semmit se!
Megeszi a macska a dögöt is!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA <i>(Bodó
felé) </i>Anyámnak nincs macskája, csak egy kutyája, Dodi. Ő meg inkább éhen
halna, mintsem lakmározzon belőle. Hűséges egy korcs. <i>(Csaposnak) </i>Még egy rumot!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lehúzza, majd nehéz léptekkel
távozik. A csapos könyökölve utánanéz, és fejét csóválja.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sötét.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-align: center; text-indent: -70.5pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">III.
JELENET<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Előszoba,
öt teli szemeteszsákkal. Legyek mindenhol. Vidra be, de rögtön hátralép egyet,
kezét orra elé kapja.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Anya!
Anya! Itt vagy? Nyitva volt az ajtó!<i><o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra
leveszi a kabátját és a sálját, felakasztja az előszobában lévő fogasra, majd
bemegy a konyhába. Ekkor szűrődik csak be egy kis fény a helyiségbe az ablakon
keresztül. Két másik ajtó nyílik a konyhából, mindkettő csukva. Az ablak
olajtól zsíros, a függöny félig leszakadva, macskakarmolásoktól szaggatva. Alatta
helyezkedik el a pult, amin százával hevernek az üres vajas- és
fagylaltdobozok, műanyag edények. Jobb elől négyszemélyes étkezőasztal
halványsárga terítővel, ami egykor fehér volt. Az asztalon 8-10 nyitott üveg
állott vízzel teletöltve, közepén félig elszáradt növény, földje nagy részben a
terítőre kiszórva. A konyha közepén egy hintaszék, abban hintázik előre-hátra Vidráné.
Csöpög a csap, az Anya az ütemére dudorászik. Vidra meglátja anyját.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Isten
szerelmére, nem tudsz válaszolni? Szia egyébként.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Szia Zsoltikám, kis Zsoltikám,
mi járatban errefelé? Rég tiszteltél meg engem. Már nem vagyok olyan fontos
neked?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Persze, hogy fontos vagy, te vagy
nekem a legfontosabb. Csak tudod, az üzlet, az üzlet. Tegnap este is sokáig
dolgoztam, mikor képzeld ki hívott engem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidráné nem válaszol, tovább
dudorászik.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA: A polgármester hiányol már.
Biztos beütemezett téged a menetrendjébe, és most mindent felborítottál. Cccc!
Mi ez a nagy kupleráj? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i>Körbenéz, odamegy
a pulthoz, a dobozok között turkál. Közben egy macska ugrik le a </i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i>konyhaszekrényről, rá a vállára, majd a földre, és Vidráné ölébe kuporodik.
Vidráné simogatja.<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA (<i>Üvöltve)
</i>Szent szar, mi volt ez?!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ
Ő Cicus. Cicus, ő Zsolti, a fiam. ( <i>Megfogja a macska talpát, és azzal integet
Vidrának. A macska nyávog egyet)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Cicus? Mióta van neked macskád? Dodi
nem elég neked? És a tyúkok? Már miattuk is kihagytad Apa temetését, és most
egy macska miatt nem jársz a vegyesboltba?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ A tyúkokat már megfőztem. Cicus éhes volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Nagyszerű! (<i>Benéz a spájzba, onnan szól ki) </i>Ha már
itt vagyok, főzöl valami finomat? Én is éhes vagyok, nem csak az a dög ott az
öledben. Egyébként, hogyhogy macskát tartasz? Régen utáltad őket. Azt mondtad,
hogy csak kihasználnak minket, és nem képesek szeretni. (<i>Matat, majd kijön)</i> Te, Anya, nincs itt semmi kaja. Mindent odaadtál
annak az átokverte macskának? Ha látogatóba jövök, mindig főzöl nekem. (S<i>emmi válasz, sóhajt) </i>Hát jó, akkor
lemegyek a boltba, legalább közlöm a szomszédsággal, hogy életben vagy. Ha már
nem szólsz egy szót sem, nem érdeklődsz felőlem.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Hogy vagy, Zsoltikám? Cicus és én is
szeretnénk tudni, hogy megy sorod. Milyen üzletet is csinálsz, Zsoltikám?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Hát, olyan üzlet félét. Fontosat.
Alaposan ki kell ismernem az embereket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ
Hmmm… (<i>Simogatja a macskát, és tovább dúdol)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA (<i>Egy
ideig nézi az anyját) </i>Látom, érdekel. Na, mindegy. (<i>Hátat fordít neki, és keresgélni kezd)</i> Hova is raktad azt a kerekes
bevásárlószatyrot, amit még anno vettem neked?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Látod a pracliját? Itt megnyomom, és akkor
előjönnek a karmocskák. (<i>Arcával
simogatja meg a macskát)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA (<i>Anyjához)
</i>Mi van veled?! Teljesen meghibbantál? Rád sem ismerek. Mintha Apát látnám..
(<i>Tovább keresgél) </i>Hol van az az
istenverte szatyor?!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra
bemegy a másik ajtón. Csönd. Nem hallani mást, csak a csap csöpögését, a szék
nyikorgását, és az anya dúdolását. Pár perc múlva Vidra kijön Dodi holttestével
a kezében.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Mit
tettél, te Átok? Megölted! Megölted Dodit!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Kit
is, drága Zsoltikám?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Dodit!
A kutyánkat! Elment az eszed? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Nem
tettem én semmi rosszat. Ha meghalt, akkor azt magának köszönheti.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Tudnád mit tett drága
Cicusommal!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Mégis mit tett volna? Él és virul az a
rusnya dög, Dodi viszont halott! Kinyírtad!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRÁNÉ Ne
mondd ezt! Látod, Cicus, hogy bánik velem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Ééééén??? A kurva életbe! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 70.5pt; text-indent: -70.5pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Könyökével lesöpri a virágot az
asztalról, a cserép darabokra törik, a föld szétszóródik. Dodi<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">élettelen testét az asztalra teszi.
Vidra leül a székre, fejét két kezébe temeti, lábával idegesen <o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">dobol, megtörve az eddigi lassú
ütemet.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA (<i>
Fojtott, hisztis hangon.) </i>Nem hiszem el! Egyszerűen nem értem! (<i>Anyjára néz) </i>Te </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> könyörögtél, hogy Dodi
veled maradhasson, ne vigyem magammal. Az állatok miatt maradtál </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> itthon, mikor
Apától kellett volna elbúcsúznod. Mi történt? Válaszolnál valamit? (<i>Csönd)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra feláll, két kezét homlokára
teszi, közönség felett elnéz. Gondolkozik. Csönd. A konyha<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">elsötétül, a színpad elején egy kis
rész van megvilágítva. Egy asztal, két oldalán székek.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egyiken egy kisfiú, másikon egy rab
ül, keze bilincsben.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RAB Eljössz majd máskor is? Hiányzol!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">KISFIÚ (<i>kezét
babrálja, nem néz a rab szemébe) </i>Nem szeretnék.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RAB Félsz tőlem? Vagy a hely rémít
meg?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">KISFIÚ (<i>suttogva)
</i>Tolvaj vagy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RAB
Ártatlan vagyok, Zsolti.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">KISFIÚ Nem akarok!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Odajön egy biztonsági őr. A kisfiú
feláll.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">RAB (<i>hevesen) </i>Nem én voltam, Zsolti, nem én tettem! Anyád kényszerített,
hinned kell nekem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">KISFIÚ (<i>üvöltve)
</i>Haza akarok menni! <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kisfiú átöleli a biztonsági őrt,
és sírva fakad.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A fények újra a régiek: félhomály,
csak az ablakon keresztül jut be némi világosság. Vidra<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">ugyanott áll. Anyjához fordul.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Most már értem. Hazugság volt az
egész. Ügye?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidráné nem felel, a macskát
babusgatja. Vidra odamegy a nőhöz, lehajol, két kezét a<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">hintaszék karfáira teszi, úgy
támaszkodik. A két fej pár centire van egymástól.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">VIDRA Nem Apa volt. Nem ő tette tönkre a
családot. Nem ő lopott, te használtad ki őt! És ebbe </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> őrült bele! Bárkit, aki hű
volt hozzád, ellökted magadtól! S lám.. (M<i>eglöki
a széket, és az </i></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i> gyorsabban kezd hintázni. A macska leugrik, a nő utánanéz.
Vidra felegyenesedik) </i></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i> …</i></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">most fordult a kocka! (</span><i style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">keserédesen nevetve) </i><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Megtaláltad az egyetlen élőlényt a világon, </span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> amelyik téged használ ki. És ebbe most te őrülsz bele!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Vidra felkapja a kutya testét az
asztalról, és elmegy.<o:p></o:p></span></i><br />
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Sötét.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; margin-left: 70.6pt; margin-right: 0cm; margin-top: 0cm; text-indent: -70.6pt;">
<br /></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-21871302613189221702013-02-22T12:43:00.004+01:002013-03-17T21:07:24.168+01:00Szerda délután egy cukrászdában<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-1RWCGznPkeM/UUYh9tYqQrI/AAAAAAAAB-c/gKUrJAwsq9k/s1600/2462501f8cdfd667f81f59d2f48c5fc8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-1RWCGznPkeM/UUYh9tYqQrI/AAAAAAAAB-c/gKUrJAwsq9k/s320/2462501f8cdfd667f81f59d2f48c5fc8.jpg" width="246" /></a></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
<i>(Üzletbe
belép) </i>Jó napot! Miss Sauvignon vagyok, mostanra foglaltunk időpontot a ..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco:
</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Áá,
Miss. Sauvignon, igen, persze, erre tessék. És Mr..?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Mr.
Albert, igen, nos ő kicsit késni fog. Tudja, ha munka van, akkor az fontosabb.
De siet, azt ígérte. (<i>felkötőjét, díszes
kalapján odaadja Francesconak)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Áhám.
Hát jól van. Foglaljon csak helyet itt a kényelmes fotelban. Kihozhatom addig
önnek a mintákat, vagy megvárja a vőlegényét?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
<i>(Leül) </i>Átnézném előbb a választékot, ha
lehet. Tudom, hogy a múlt héten átküldte azzal a fiúval a desszertlapot, de
tudja, ilyenkor annyi felé kell figyelnem, ügyeket intéznem. De talán Gerorge
belepillantott, így azzal már nem megy el az idő, ha ő is megérkezik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <i>(idegesen, kezét tördelve) </i>Igen, nos,
asszonyom, ez nagyon kellemetlen nekem, de talán ön is tudja, hogy az
alapanyagokat szállító hajó elsüllyedt, és azóta nem érkezett utánpótlás. Ó,
nyugodjon meg, tudok így is sütni Önöknek, sőt, bármi amit elkészítek, annak
nincs párja a világon. Már nem mintha magamat akarnám fényezni..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: Oh, értem. Hát ez felettébb
balszerencsés. Nem tudom miért nem említette ezt George, tudja, hogy mennyire
fontos nekem ez az esküvő. Mindennek rendben kell lennie. Már hónapok óta
tervezem. Nem gondoltam volna, hogy becsúszhat egy hiba is, főleg nem a
tortával kapcsolatban. Hiszen ez csak sütemény, nem de? (<i>levegő után kap, egy prospektussal legyezi magát) </i>Ó kérem
Francesco, nyugtasson meg engem, mert ezt már nem bírják az idegeim. Mit
csináljon egy magamfajta nő ilyen körülmények között..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"></span><br />
<a name='more'></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Csöngetnek.
Az üzletbe belép Mr. Albert, kalapját leveszi, és az ajtó melletti fogasra
akasztja<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert: </span></b><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span></i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jó napot Francesco,
szerbusz drágám! <i>(Leül Ms. Savignon
mellé) </i>Hogy haladtok, sikerült kiválasztani a tortát? Mert igazából sietnem
kell..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Nem,
édesem, de még nem jutottunk el odáig. Igaz, hogy te tudtál az elsüllyedt
hajóról, és a hiányos választékról? Miért nem szóltál nekem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert:</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Nem tartottam fontosnak.
Francesco biztosított a levelében arról, hogy lesz mit felvágnunk az esküvőn,
és ez a lényeg, nem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
De
édesem, mindennek tökéletesen kell lezajlania! Egy ilyen hiba nem fogadható el.
Szólnod kellett volna róla! Egy hét múlva Mrs. Albert leszek, tudnom kell a
dolgokról, a levelekről. Mindenről.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Azért
ezt ne siessük el, drágám. Komoly üzletember vagyok, nem hagyhatom, hogy csak
úgy kotynyeleskedj a munkában. Meg persze az nem is neked való, nem értesz
hozzá. Sokkal inkább illik hozzád a könyvklub, amit annyira szeretsz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Kotnyeleskedek? Nem mondhatsz rám
ilyeneket, főleg nem a cukrászunk előtt! És miért ne értenék hozzá? Előnyös
üzleteket kell kötnöd, nem? Ki nem ismerné jobban az embereket nálam? Amilyen
pletykákat hallok a könyvklubban..<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert:</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">
Ez azért nem ilyen egyszerű.
Este, miután hazaérek,megbeszélhetünk mindent, de ha jól tudom, most egy tortát kell
kiválasztanunk. Francesco, kérem hozza a süteményeket!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco:
</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Igenis
uram. <i>(Kimegy a konyhába)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
<i> </i>Goerge, életem, tönkre akarsz tenni?
Mi lesz ha Francesco mesél Gabriel asszonynak a vitánkról? Egy hónapig rólunk
fognak szólni a teadélutánok. <i>(erősebben
legyezi magát) </i>Oh, egyre melegebb van idebent, te is érzed, édesem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Nem, köszönöm, én jól vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss
Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: Megtennéd,
hogy kinyitsz egy ablakot?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Amitől csak jobban leszel . <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Odamegy
a közelebbi ablakhoz, kinyitja. Közben belép Francesco két tortával a kezében.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Meghoztam
a két kincsemet. Ne bátortalanodjanak el, amiért csak ez a két fajtánk van.
Biztosan meg lesznek ezekkel is elégedve.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss
Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: Más lehetőségünk úgy sincsen, nem igaz?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Csak nyugodtan drágám. Tudod miről
beszéltünk az előbb?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ms.
Savignon idegesen körbenéz, majd a távolba mered. Nem figyeli, ahogy Francesco
vág két-két szeletet mindkét tortából, és eléjük rakja.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Parancsoljanak!
Ezt a szeletet a Karácsony nevű tortából vágtam. Ha megkóstolják, érezni fogják
a fahéj, az alma és a narancs keveredését egy kis mazsolával és rumos
vaníliával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <i>(megkóstolja) </i>Igazán ízletes. Drágám kérsz egy falatot?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
<i>(undokon)
</i>Nem, köszönöm, júliusban lesz
esküvőnk, ahova nem illik egy karácsonyi torta. Én a másikból kérnék.
Francesco, legyen szíves!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> <i> (átnyújtja a tányért, rajta a
szelet tortával) </i>Egészségére hölgyem!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Hmm,
érdekes íze van. Én egy kicsit merészebbnek érzem egy esküvőhöz. Mit is
mondott, ezt itt hogy hívják?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Még
nem mondtam, de kérem, ez itt a Háború tortája. <i>(Miss Savignon szeme kikerekedik, Francesco pontosít) </i>Akarom
mondani Szimfónia! Igen, az Ízek Szimfóniája!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: Hogy Háború? George, édesem, hallottad
ezt? Szűz Máriám, mit fognak írni rólunk a lapok!? A szerelmesek háborús tortát
vágnak fel, ezzel jelezve a kapcsolatuk kimenetét! Vagy Mrs. Albert
eltévesztette az ünnepeket, és a karácsonyt felcserélte a saját esküvőjével!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-align: justify; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert:</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Drágám, talán túl komolyan
veszel mindent. Nem kell elmondanunk, hogy mi egy torta fantázia neve. Elvégre
ezt Francesco találta ki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Francesco: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Nem
igazán, a Cukrász Mesterek által elfogadott receptkönyvben így van írva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert felteszi a kezét<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert: </span></b><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span></i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nem
fontos ez most, Francesco. Mindkettőt megrendeljük, csak kérem, írjon hozzájuk
másik nevet. Gyere drágám, sietnem kell, várnak a bankárok. <i>(Francesco a pult mögé megy, felírja a
rendelést)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Nem,
nem és nem! Már megint a munka. És mi lesz az esküvővel? A tortákat még el sem
intéztük!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr.
Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Hallhattad, épp most rendeltem meg
neked.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss
Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: De ez nem jó! Én nem ilyet képzeltem el!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Pedig
most csak ez van. Viszont nekem tényleg mennem kell. Jössz velem, vagy itt
maradsz? A kocsis majd hazavisz, miután én kiszálltam a banknál.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">:
Nem
teheted ezt velem. Mindig csak dolgozol, rám sose jut időd! Bezzeg régen, mikor
a férfiak még küzdöttek a hölgyek kegyeiért, hogy azok egyáltalán szóba
álljanak velük!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mr. Albert: </span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elég legyen! <i>(feláll, odamegy a fogashoz, fejére teszi a kalapot) </i>Nem a
könyvekben élünk! Ez itt a való világ. Viselkedj úgy, mint egy érett, igazi nő,
és nem mint egy romantikus főhősnő!
Estére remélem megjön az eszed,
mert nincs ínyemre egy hisztis álmodozó lányt elvenni. Gyalog megyek.
Viszlát Francesco! <i>(kisétál)<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 106.2pt; text-indent: -106.2pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss.
Savignonnak elerednek a könnyei. Letörli őket, felöltözik, elköszön, majd beül
a hintóba.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Miss
Sauvignon</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">: <i> (kocsisnak)
</i>A könyvtárba legyen szíves!<o:p></o:p></span></div>
<br />Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-51209002107933273282012-12-05T23:09:00.001+01:002013-03-15T17:43:04.817+01:00Ha apu ír..<a href="http://2.bp.blogspot.com/-cKiFn0PtV1Y/UL_FdddNiMI/AAAAAAAAB6o/GljLJphCtD8/s1600/545026_424773484232659_1438462952_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="http://2.bp.blogspot.com/-cKiFn0PtV1Y/UL_FdddNiMI/AAAAAAAAB6o/GljLJphCtD8/s320/545026_424773484232659_1438462952_n.jpg" width="320" /></a>Meglepődtem, mikor anyu irodájába beérve egy novellával várt az asztalán. Apa írta nekem, mivel ihletett kapott a történeteim olvasása után. Tudni kell, hogy fiatalabb korában ő volt az írópalánta a családban, csak időközben valahogy alábbhagyott a lelkesedése.<br />
<br />
<br />
<b><span style="font-size: large;">Hajnal</span></b><br />
<br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Korán
csörög az óra. Nem ritkaság, ma mégis mérges vagyok érte. Húzna vissza az ágy,
de mennem kell vérvételre. Halogattam az elmúlt hetekben, de sajnos ma muszáj
elintéznem. Szerencsére semmi komoly baj nincs, csak egy régi műtét hozadéka.</span><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Komótosan
felöltözöm, húzom az időt. A reggeli szeánsz a konyhában elmarad, éhgyomorra
kell mennem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Leesett
az első hó, a kapuból kilépve szorosabbra húzom a sálamat. Gyalog 10 perc a
rendelő, szűk szemekkel nekivágok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hosszú,
huzatos Hév aluljárón vezet át az utam. Az emberek hömpölyögve próbálnak
átjutni rajta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br />
<a name='more'></a><br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
szememmel pásztázom a tömeget. Egy-egy arcot a tekintetemmel lefényképezek,
amit agyam azonnal beszkennel és azonmód ki is értékel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Három
kamasz fiú, zsebre dugott kézzel. Fázósan dideregnek tavaszi dzsekijükben.
Fülükben<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">fejhallgató,
kihallatszik az elektronikus katyvasz. Egy csapatban, mégis magányosan törnek
előre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Idősebb
hölgy szaporázza lépteit, sebtében magára vett ruhákban. Kezében valami
orvosságos üveg. Az unokákhoz siethet, biztos az éjjel belázasodott az egyik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szintén
idős házaspár. A hölgy kezében húzós kocsi, a férje kicsit lemaradva, kezében
súlyos szatyrok. Valamit morog, de inkább csak magának. A piacról jönnek,
gondolatban már a heti menüt állítják össze.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Igen
jól öltözött középkorú úriember. Varratott cipő, vastag szövetkabát,
aranykeretes szemüveg és bőr aktatáska. Tanácstalanul tekinget körbe, keresi a
kijáratot. Vagy eltévedt, vagy az este messzebb parkolt le a kocsijával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Szakállas
férfi, a korát nehéz lenne megmondani. Különböző színű és méretű ruhák lógnak
rajta, látszik, hogy pár éve már nem voltak kimosva. A falnak támaszkodik és
maga elé réved. Piszkos ujjaival egy nyúzott sapkát tart maga elé. Az élettől
már nem vár semmit, megelégszik pár forinttal és egy kis meleggel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Kamaszkorom
óta játszom ezt a játékok. Talán egy Sherlock Holmes novella adta az ötletet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
lépcsőhöz érve derűsebben koptatom a fokokat. A rendelő előtt egy fiatal lány
nyitja az ajtót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
szemembe néz, látom, fényképez és rögtön meg is van egy eredmény. 50 éves
férfi, átlagos öltözet, plusz 20 kiló felesleg. Rendszeres látogatója az orvosi
rendelőknek. Egyszerűbb, mint lefogyni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Visszanézek
rá és elmosolyodom. Tényleg ennyire egyszerű? Tényleg csak ennyik vagyunk?<o:p></o:p></span></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-45699399004596341572012-12-05T22:15:00.000+01:002013-03-15T17:43:58.296+01:00Húgi beadandója<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-tZMKhzFvHTs/UL-7yx9HGPI/AAAAAAAAB6A/cKeNZV0eXe0/s1600/404984_537038486310008_814007400_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="238" src="http://4.bp.blogspot.com/-tZMKhzFvHTs/UL-7yx9HGPI/AAAAAAAAB6A/cKeNZV0eXe0/s320/404984_537038486310008_814007400_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
Barbinak Pénzügyre(!) kellett írnia egy esszét lakatlan sziget - utolsó levél témájában. Ritkán ír, így nagyon örültem, hogy egy négy oldalas történetet talált ki.<br />
<br />
<br />
<b><span style="font-size: large;"> </span></b><br />
<b><span style="font-size: large;"><br /></span></b>
<b><span style="font-size: large;">Lakatlan sziget</span></b><br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Bárki találja meg ezt a levelet, kérem,
küldje el a családomnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egy
lakatlan szigetről írok, helyzetem ismeretlen. Valószínűleg már nem fogok innen
megmenekülni, a megmentésem esélye is igen csekély, úgyhogy megpróbálom a
történetemet leírni, hogyan is jutottam el idáig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Elhihetitek,
hogy nem sűrűn kerülök ilyen helyzetbe. Annyi minden jár a fejemben. Tudván,
hogy ez az utolsó levél, amit írok, hát, eléggé megrémiszt. Jelenleg küszködök,
hogy legyen valami a fejem fölött, tudjak valahol aludni, és a legnehezebb,
hogy vízhez és élelemhez jussak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pár
nappal ezelőtt indultunk el barátnőmmel, barátaimmal Amerika felé az Árkádia
nevű hajón. Árkádia híres arról, hogy nagyon sok ember fér el rajta, a dolgozók
is kedvesek, megbízhatóak és éppen ezért választottuk, hogy ezzel a hajóval
tesszük meg ezt a nagy távot. Az utunk fő célja, hogy Amerikába jussunk, azon
belül is Miamiba. Szerettünk volna új életet kezdeni, munkát kapni, lakást vagy
házat venni, családot alapítani. Én sok mindent hallottam már arról a városról,
hogy szép, napos és nagyon-nagyon meleg. Láttam képeket is, így hát ezért döntöttünk Miami
mellett. Természetesen mindenkinek egyből megtetszett az ötletem, hogy milyen helyszínt
választottam ki. Egész jól elképzeltem
mindent, még pénzt is sikerült időben összegyűjtenem. Megvolt mindenünk az
útra, étel, ital, ruhák, mindenféle kiegészítő, amire szükségünk lehet majd
kint.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"></span><br />
<a name='more'></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hatan
indultunk útnak. Velem tartott a barátom, két barátnőm és nekik két ismerősük.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Arra
emlékszem, hogy nagyon korán indultunk el a hajóval, lehetett vagy hajnali 3-4
óra is. Közepes sebességgel indultunk el. Kaptunk két-két személyes kabinokat,
amikben két ágy, egy szekrény, mosdókagyló és egy mellékhelység volt. Az
egyszer biztos, hogy nem egy VIP lakosztályt kaptunk, de a pár napig kibírtuk,
volna…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Az
egész azzal kezdődött, hogy este nyolc órától volt a vacsora, amit egy táncolás
követett. Mindenki jól érezte magát. A dolgozók törődtek a vendégekkel,
senkinél sem láttam, hogy üres lenne a pohara. Egész jó estének indult, amíg
mindenki egy nagy robbanást meg nem hallott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Akkor
kezdődött a nagy ordibálás, kiabálás, „Úristen, mi volt ez?”. A kapitány egyből
értesített minket mikrofonon keresztül, hogy a legalsó emeleten a medencében
felrobbant valami víztisztító készülék. Igazából fogalmam sincs, hogy mi volt
az, azóta nem is derült ki. A lényeg a lényeg, a kapitány megkért, hogy
maradjunk higgadtak, „Nincs ok a pánikra”. Elég filmet láttam már eddig, amiből
tudtam, hogy igen-igen, most kell pánikba esni! A barátaim is ugyan ezt
gondolták, így hát folytattuk a kiabálást, hogy segítség, valaki mentsen meg.
Mint kiderült, nem volt oktalan, hiszen a robbanással együtt kilyukadt a
hajónak az alja is. Ezzel együtt a víz csak folyt- és folyt befelé, a legalsó
szintről jött felfelé a legfelső emeletre, ahol mi tartózkodtunk. A pánik
érzésem egyből eltűnt, hiszen tudtam, itt csak egy megoldás van, felül kell
kerekednem önmagamon, a félelmeimen, és ki kell találnom egy menekülési
útvonalat. „Irány a csónakokhoz!”- ordítottam. Elindultunk kifelé, át az
üvegajtón, ki a mentőcsónakokhoz. Kicsomóztuk a köteleket és egyből vízre is
engedtük. Hat személyesek voltak, így pont el tudtunk férni a barátaimmal meg a
barátnőmmel. Lehettünk a hajón vagy ötszázan, és csak pár csónak volt a
fedélzeten. Nekünk szerencsék volt, mert azt hittük, így megmenekülünk. Árkádia
fél óra múlva elsüllyedt, le a tengerfenékre, azokkal az emberekkel együtt,
akiknek már nem jutott több hely a mentőcsónakokban. <o:p></o:p></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 16px;">Lassan negyvennyolc órája hánykolódtunk a tengeren a maradék nyolc emberrel, élelem és víz nélkül. Egy helyzetjelző rakétánk volt, amit ki is lőttünk, de hiába, mert még így sem találtak ránk. Szinte már ott volt előttem, hogy nekem már csak egy napom van hátra, nincs visszaút, itt a vég.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-V1DrDSfXIw4/UL--9liZ1mI/AAAAAAAAB6U/XNGyCqTtY44/s1600/Claudia.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="180" src="http://2.bp.blogspot.com/-V1DrDSfXIw4/UL--9liZ1mI/AAAAAAAAB6U/XNGyCqTtY44/s320/Claudia.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Azonban pár órával, vagy nappal,
nem is tudom, mert nem emlékszem rá, egy lakatlan szigeten ébredtem, teljesen
egyedül, a tengerparton a homokban. Fogalmam sem volt, hogy kerültem oda, hogy hova tűntek
a többiek és hogy most mihez kezdjek. Nem nagyon volt választásom, ha még élni
akarok, össze kellett szednem magamat és
ki kellett találnom, hogy most hogyan is tovább. Első lépésként a nagy SOS
jelzést csináltam meg kövekből a tenger partján. Törekedtem, hogy minél nagyobb
legyen a felirat, hogy könnyebben észre tudják venni. Még ezek után sem tudtam
rájönni, mi történhetett, hova lettek a barátaim, és hogyan kerültem egyedül
egy szigetre, ahol csak homok van, meg pár darab pálmafa. Hozzáláttam a második
legfontosabb dologhoz, hogy vízhez jussak. Az egyik fa tövében találtam egy kis
patakot, ami egész tisztának tűnt, így hál isten tudtam belőle inni, és még nem
is volt sós íze. Az étel az már nehezebb kérdés volt. Bár kókuszdió volt a fán, amit még ha el is érek,
ki is nyitom, akkor egyszerre jó tápláléknak is meg szomjoltónak is. Ami a gond
vele, hogy nem lakok vele jól és csak korlátozott mennyiségben tudtam belőle
szedni. Így hát jött a B terv, vagyis a halászatl. Mivel Magyarországon
megszereztem a horgász igazolványomat, le is vizsgáztam belőle, és tudom is
hogy jó vagyok belőle, így tudtam, ez nekem való feladat. Igen ám, de
felszerelés nélkül, csali nélkül elég nehéz. Nem adtam fel, kerestem olyan
ágat, botot, aminek szúrós, hegyes a vége, hogy majd azzal eltalálom a halat.
Sikeresen megoldottam, bár csak egy fogásom volt, de beértem azzal is. Ez alatt
az idő alatt be is sötétült az ég, így gyorsan össze kellett gyűjtenem pár
ágat, száraz falevelet, hogy tűzet, tudjak csinálni. Mivel régen tagja voltam a
Cserkész Szövetségnek, ezért ennek nem volt akadálya. Szereztem vizet, élelmet,
csináltam SOS jelzést, tüzet, viszont alvó helyet még nem csináltam. Hozzá is
láttam, falevelekből, ágakból. Egész kis otthonos lett. Meg is lepődtem
magamon, hogy ilyenekre képes vagyok. Azonban kezdem egyre rosszabbul érezni
magamat, hiszen már vagy fél napja szigeten tartózkodom, egyes egyedül.
Reménykedem benne, hogy a többiek még élnek, és biztonságban vannak valahol. A
legjobb persze az lenne, ha most azonnal találkozhatnék velük. Nagyon egyedül
érzem magamat. Egyre jobban félek, sötét van, hideg és nincs mellettem senki
sem. Telnek az órák, az ijedségtől nem tudok aludni, csak nézek előre és
figyelek. Észre sem veszem, de már kel fel a nap, aludni egy percet sem
aludtam. Megyek újra a kis patakhoz vízért, kókuszdióért a fára és halászni a
tengerbe. Több óra is eltelik ez alatt, de nem látok semmit körülöttem csak
vizet. Elnézek a távolba és semmi mást, csak a nagy kékséget. Egyre jobban
elkeseredem, mert tudom, hogy innen sosem fogok kijutni. Át kéne azt is
gondolnom, hogy a vízben halásszak e, hiszen kitudja, hogy jön e egy cápa, és
megtámad. Nagyon félek. Egyedül vagyok……<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"> <span dir="RTL"></span><span dir="RTL"></span><span dir="RTL" lang="AR-SA"><span dir="RTL"></span><span dir="RTL"></span>٭</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Tovább dolgoztam a kis táborhelyemen.
Szereztem még több falevelet, ágat. Kuckósabbá tettem az egészet. Készítettem
egy szalmakalapféleséget is. Megpróbálok mindent megtenni, hogy túléljem. Csak
tudnám, hogy hogyan kerültem ide, mi történhetett. Ott voltunk nyolcan a vízen,
két mentőcsónakban. Eveztünk-eveztünk és ezek után se kép se hang. Ha legalább
némi emlékképem lenne, de hát az sincs. Nagy merengésemben egyszer csak zajt
hallottam. Valaki lépkedett az ágakon. Reccsegett az ág, valaki közeledett
felém, amikor hallottam, hogy megszólalt: „Segítség, itt vagyok”.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egy
lány hangját hallottam, így felálltam a fa mögül, és csak reménykedhettem, hogy
ez az egyik barátnőm. Igazam lett, mivel ahogy közeledtem a lány felé, láttam,
hogy ő a barátnőm, Niki. Szegény tiszta víz volt és csak sírt. Leültettem,
próbáltam nyugtatgatni, adtam neki vizet és élelmet. Nem akartam egyből
faggatni, de tudnom kellett, hogy mi történt. Megkérdeztem, hogy ő tudja e,
hogy, hogy kerültünk ide. Először nem válaszolt. Láttam, hogy fél, hogy meg van
rémülve. Erre egyszer csak nagy nehezen megszólalt: „Meghaltak, meghaltak
mind!”. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
hittem a fülemnek, amikor ezt kimondta. Nem, nem! Ez nem történhetett meg.
Nagyon megijedtem én is. Úgy döntöttem, hogy várok, míg megnyugszik, míg
magához tér rendesen, és elmagyarázza, hogy mi történt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Pár
óra után már láttam rajta, hogy kezd megnyugodni. Niki rám nézett, és
elmesélte, hogy viharba keveredtünk két nappal ezelőtt ahol én kiestem a
csónakból, bele a vízbe, és akkor azt hitte, hogy én is meghaltam. Kiderült,
hogy sikeresen átvészelték az aznap estét. Azonban tegnap éjszaka egy másik
viharba csöppentek bele, ahol már mindenki kiesett a mentőcsónakból. Niki arra
emlékszik, hogy azt látja, hogy mindenki csak fulladozik, nem kap levegőt, majd
a következő emléke, hogy a szigeten ébredezik. Kíváncsi vagyok, hogy tényleg
jól látta e, mert ha igen, akkor az ő barátja is, meg az enyém is, és a másik
pár is életét vesztette. Bele se merek gondolni, hogy esetleg igaz-e. Más nem
maradt nekünk csak a remény. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"> <span dir="RTL"></span><span dir="RTL"></span><span dir="RTL" lang="AR-SA"><span dir="RTL"></span><span dir="RTL"></span>٭</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Azóta
sem találtak ránk. Folytattuk a halászását és a kókuszdiószedést. Nikinek jó
ötlete támadt, hogy keressünk egy íróeszközt, amivel egy pár darab falevélre le
tudjuk írni, hogy mi is történt velünk. A parton találtunk egy kis üveget,
amibe bele tudjuk ezeket a kis leveleket rakni, majd rá a vízre, és reméljük,
valaki ezt megtalálja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Itt
vagyunk a szigeten már vagy négy napja. Várunk a csodára. Kérdeztem Nikit, hogy
szeretne e elköszönni valakitől, de ő még bízik abban, hogy megmenekülünk. Én
ennyire azért nem vagyok optimista, így pár sort szeretnék írni a családomnak,
de legfőképpen a nővéremnek, Petrának!<br />
„<i>Petra! Nagyjából leírtam, hogy mi
történt velem. Kérlek, ne legyél rám mérges, hogy annak ellenére, hogy
tiltakoztál, hogy eljöjjek erre az útra, én mégis csak eljöttem. Jobb életem
lehetett volna Miamiban. Nem gondoltam, hogy ez lesz a vége. Lehet rád kellett
volna hallgatnom! Sajnálom! Szeretném rád bízni az összes ruhámat, hiszen
tudom, hogy örülnél neki. Végezetül meg annyit, hogy valószínűleg nem foglak
többet látni, de tudnod kell, hogy Nagyon Szeretlek Téged”!<br />
</i>Anya, Apa:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Nem szeretném
hosszúra venni a búcsúzkodást, mivel nem szeretnék sírni, és már levelem sincs
már több, amire írni tudnék, de tudnotok kell, hogy nagyon köszönök mindent és
szeretlek titeket!”<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Remélem,
valaki megtalálja ezt a levelet, és eljuttatja a családomat. A legjobb persze
az lenne, ha megmentenének, de én már nem hiszek a csodákban. Főleg, hogy nem
hiszem, hogy ezt a levelet bárki is látni fogja, de a remény hal meg utoljára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Nem
tudok, és nem is akarok hosszabb búcsúzkodást! Egyszer talán kiderül, hogy a
többiekkel mi történt, hol vannak most, de azt már csak azok tudják megtudni
valószínűleg, akik nem egy lakatlan szigeten vannak.<o:p></o:p></span></div>
<br />Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-45634913539169980462012-11-29T14:45:00.000+01:002013-03-15T17:46:39.355+01:00Álarc<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-align: center; text-indent: 35.4pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Alvián
Tinyanov nem számított különösebb embernek: sosem talált fel világrengető
újításokat, nem keresett vagyonokat, sosem volt annyi nője, ahány orra,
valamint egyik történelemkönyv sem említi még az apró betűs részben sem.
Akárhogyan is szemléljük, vizsgáljuk töviről-hegyire, kívülről-belülről,
hosszában és keresztmetszetében, akkor sem találunk benne egy apró érdekességet
sem. Pedig még a kisemberek is fontosak lehetnek az élet kiszámíthatatlan
útvesztőjében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"></span><br />
<a name='more'></a><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Alviánt a nagyanyja
nevelte fel, miután szüleit a bolsevikok az 1917-es orosz forradalom során
véletlenül leszorították az útról, mikor azt épp lezárták. Haláluk értelmetlen
és teljes mértékben felesleges volt, hiszen a Szovjetunió akkor is megalakult
volna, ha ők élnek és virulnak. De nem így történt. Így a kisfiúnak a vén
macskás öregasszonnyal kellett felnőnie.
Minden évben a születésnapja előestéjén azért imádkozott, hogy a néni
szeresse meg a kutyákat, vagy a békákat, csak hagyja a fenébe azokat a fránya
macskákat. Utálta őket. Hullik a szőrük, döglött állatokat hoznak a lakásba, és
mindig ételért hízelegnek, pedig ők is
csak régi babkonzervet ehettek. Nem volt pénzük. Miből is lett volna? Bezzeg az
az SZSZKSZ…az azt ígérte, hogy mindenki dolgozni fog, lesz sok-sok pénz, és
több éves terv! Fenét! A terv valóban megmaradt, s talán voltak, akiknek jutott
munka is, de ki törődött egy vén nyavalyás asszonnyal, meg az ő csenevész
unokájával? Csupán a pocakos Nyikolaj Bernyajev látogatta meg őket néha napján,
de ő is csak azért, mert a nénihez volt bejelentve –különböző adózási csalások
miatt –, és oda kapta a leveleit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Nem kell ragozni,
mennyire kilátástalan volt Alvián sorsa. Kitörési lehetőségei nem akadtak, írni
és olvasni is épphogy csak tudott, favágáson kívül meg alig értett valamihez. A
napjai leginkább abból álltak, hogy dobálta a macskákat, hátha elszöknek
hazulról, megleste a szomszédék lányát öltözés közben az ablakából – ilyenkor
még a nyála is csurgott -, valamint aprította és aprította azt a temérdek fát, ami
a kis házuk körül növekedett. Így tengett-lengett egyik napról a másikra, míg a
nagyanyja fel nem dobta a lábát. Konkrétan rálépett az egyik macskájára, ami
erre akkorát nyávogott, hogy a néni megijedt, elvesztette az egyensúlyát, és
elesett. A fiú nem tudta hova tenni a dolgot. Jól belerúgott a macskába, és egy
hatalmasat ordított. Kiszaladt a ház elé, hátha meglát valakit, akinek szólhat
a asszony haláláról. Senki sem volt ott. Visszament a házba, és letérdelt a
nénihez. Az akkorra már erősebb és sudárabb Alvián fél kézzel emelte fel a
földről nagyanyját, kivitte a kertbe, elemelte a ház oldalának döntött lyukas
ásót, és megásta a sírt. Az öregasszonyt rendesen belefektette, eligazgatta
szoknyája szélét, majd kimászott, és bement a házba. A konyhában összeszedte a
megmaradt babkonzerveket, és azokat is a nagyanyja mellé helyezte. A sírt
visszatemette. A fiú körülnézett, és nagyot sóhajtott. Fejben elköszönt a
szomszéd lánytól, majd elindult a fejszéjével a kezében. Nem tudta, hogy
pontosan mi is lesz vele, csak annyira emlékezett, hogy Moszkvában katonáknak
való derék fiatalembereket toboroznak. Ő meg végül is erős is, fiatal is, és
tud bánni a fejszével…akkor egy olyan puska se lehet probléma. Hét napon és hét
éjszakán keresztül utazott, gyalogolt a főváros felé. Útközben elvesztette a
fél pár cipőjét, de ez sem állította meg. A nyolcadik napon, mikor megérkezett
a városba, hatalmas tömeg fogadta. Sosem látott még ennyi embert. Forgatta a
fejét jobbra-balra, álmélkodott a hatalmas házak látványán, köhögött egy sort,
miután elhajtott mellette egy autó. Ott állt egy utca sarkán, és nem mert
megmozdulni. Sok-sok bátorságot kellett összeszednie ahhoz, hogy odamerjen
menni valakihez, és a katonaságról érdeklődjön. Végül aztán sikerült. Mármint a
bátorsággyűjtés. A negyvenes nő, akit megszólított, elfordította a fejét, és
megszaporázta lépteit. Így ment ez több alkalmon keresztül, míg egy hajléktalan
– vagyis veszélyes munkakerülő – meg nem mutatta neki az irányt. A toborzó
iroda nem volt messze, két saroknyit kellett odáig sétálnia. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Már a második utcában
járt, mikor zavargás keletkezett. Pár SZKP ellenes lövöldözött az Írói konferencia tagjai közé. Alvián
futásnak eredt, de útközben nekiment egy nagykabátos embernek. Abban a
pillanatban eltalálta egy golyó. Fejbe lőtték. Ha nem ütközik, akkor a
kabátosat találják el. Meghalt. Persze, hogy meghalt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">A temetésére nem ment
el senki sem. Nem tudták azonosítani, így Ismeretlen férfi-ként vésték bele
abba a kőbe, amin a család nélküli halottak szerepeltek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Egy valaki azonban nem
tudta elfelejteni azt a napot, amikor Alvián Tinanyovot lelőtték. Így a magyar nagykabátos írt arról a délelőttről:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Amit kimondok: az fedez s takar,<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Álarcként leng közöttem s köztetek.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mosolygok, míg torz fintoraival<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Mit elhallgattok: gyilkosként liheg,<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Vicsorog, hörög, csak vért, csak jajt
akar.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Gúnnyal várom, hogy főbelőjetek”.<o:p></o:p></span></i></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-90670563070928765912012-10-20T19:33:00.002+02:002013-03-17T15:56:15.026+01:00Egy cigaretta<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto; text-indent: 35.4pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"></span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"><a href="http://4.bp.blogspot.com/-df3u_L9iodM/UUXY9eAIp9I/AAAAAAAAB9k/KsL1dFAeFJc/s1600/lips-red-smoke-Favim.com-350933.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://4.bp.blogspot.com/-df3u_L9iodM/UUXY9eAIp9I/AAAAAAAAB9k/KsL1dFAeFJc/s200/lips-red-smoke-Favim.com-350933.jpg" width="200" /></a><span style="font-size: 12pt; line-height: 150%;">A nő
megpöccintette hosszú szipkáját, s a szürke hamu belehullott a vérbe. Nem
merült el azonnal, előbb csak kényelmesen megpihent, s majd mint egy jól lakott
óriás, belesüppedt a ragacsos váladékba. A nő nem vette észre a két test
egybeolvadását, csak még egyet szívott a dohányból, s a távolba meredt merev
tekintetével. Az ablakban megpillantotta saját tükörképét, és mikor észrevette,
hogy egy hajtincs megszökött a hajcsat fogságából, egy lassú mozdulattal
visszatűzte. Gondosan végigmérte külsejét, hogy mindent rendben talál-e:
szemein a macskasmink foltosan feketéllett,
vörös rúzsából egy csóknyi hiányzott, bár ez ajkán észrevétlen maradt. Rubint
ékköve ezüst láncán úgy feküdt nyakára, mintha örök nyughelyére talált volna.
Ruhája jobb oldali pántjából egy vékony cérna állt ki, mely próbált lekúszni a
karján. A nő gyors mozdulattal a cérnához rakta égő cigarettáját, s leperzselte
a szökni vágyó szálat. A kivégzést egy újabb hamuzás követte, de az erősebb
pöccintés miatt különváltak a hamudarabkák, s lassan ereszkedtek le a
vértócsára, ahol mint lélekvesztők, sodródtak az árral.</span></span></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"></span><br /></div>
<a name='more'></a><div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"> Bíbor ruháján csak erősebb fényben látszottak
volna a színátmenetek, de a gyertya már gyengén pislákolt. Pedig néhány foltban
az anyag sötétebben díszelgett. A nő pásztázó pillantását a szoknya alján lévő
szakadás kötötte le, mely egész hosszan felfutott. Megfogta a közepén és érezte
az erőszakot az érdes felületen, ahogy végigsimított rajta. A bevágás felfedte csupasz lábát. Mikor csuklója bőréhez ért, egy
vércsíkot húzott rajta, épp csak egy-két centiset, de ez is elég volt, hogy a
nőt kizökkentse merengéséből. Szoknyáját, amennyire csak tudta, összehúzta, s
felállt.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"> A vértócsán átlépve az erkélyhez ment, és
kinyitotta az ajtaját. Ahogy a hideg levegő betört, a fehér selyemfüggönyt a
magasba emelte, és nem eresztette. A nő kinézett az utcára. Sötét volt már, de
a hotel pirosan világító felirata megvilágította arcát. Sápadtabb volt, nyakán
egy verejtékcsepp jelent meg, de ezzel mit sem törődött. Beleszívott a
cigarettájába, és lehamuzott az útra. Az elégett dohány- és papírmaradék négy
emeletnyit esett, míg a földre nem ért, ahol egy lovas kocsi nyomban szét is
zúzta. A nő feszülten figyelt, és szívott egyet a szipkából. A kocsi, kerekén a
hamuval, a hotel előtt állt meg. A londiner kinyitotta az ajtaját, és kezet
nyújtott a hölgynek. Egy kesztyűs, fehér csukló jelent meg, amit egy lila kalap
követett. A hölgy kiegyenesedett, de nem lehetett látni fentről az arcát.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">A
nő felszisszent, és megfogta az ablakpárkányt. Kicsit erősebben szorított rá, a
gyűrűje nyomott is hagyott tenyerében. Ellépett az ablaktól, és forduláskor
farkasszemet nézett a férfival. Üveges tekintete megnyugtatta a nő szívét. Még
egyet szívott rövid cigarettájából, és leült az ágy szélére. Az ajtóra bámult,
de gondolatai már másfelé jártak. Szédülés fogta el, így hátratámaszkodott, az
ujjai pedig egy hideg, nyirkos fémhez értek. A pengére nézett, majd az ajtóra,
és türelmetlenség fogta el. Az izzadtságcsepp többszöröződött nyakán, s már a
homlokán is megjelent. Szipkáját ajkához emelte, és egy lassút szívott belőle.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Odakintről
lépéseket hallott. Egyenletes magas hangokat. Kipp-kopp, kipp-kopp. A
magassarkú egyre csak közeledett. A nő már erősen szédült, de szemét nem vette
le az ajtóról. Kipp-kopp, kipp-kopp. A kilincs meghajolt, a fehér csukló
benyitott. A lila kalap alatt egy pirospozsgás, ifjú hölgy állt. Szépségét
csupán a döbbenet csúfította el, mikor a szoba látványa elé tárult.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">-
A férjem ma este nem ér rá, fontosabb dolga akadt. Nekem is mennem kell…–
mondta halkan a nő– , csak még egy cigarettát el akartam szívni.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">Azzal
az ajkához emelte a szipkát, s egy mélyet tüdőzött belőle. A csonk felizzott,
majd ki is hunyt. A nő békés mosollyal az arcán hanyatt esett, teste a vastag
ágytakaróba fúródott, keze az ágy szélén lelógott, hosszú szipkája a földre
zuhant, és a vörösen fénylő csuklóról a vércseppek a földre koppantak.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;"> Kipp-kopp.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 150%; mso-margin-top-alt: auto;">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 150%;">A
szerető felsikoltott.<o:p></o:p></span></div>
</div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-30759362661359431092012-09-26T15:49:00.001+02:002012-09-26T15:49:44.475+02:00Meg-megremegő arcMindenki saját élete kovácsa - mondják egyesek. Arra azonban nem gondolnak, hogy mások mennyire behatárolják ezt. Az életet. A sorsot. Sőt, a kedvedet, hangulatodat, reakciódat, megszólalásodat, gondolkodásodat, s akár a véleményedet is!<br />
<br />
Otthon az ágyban, zuhanyzás közben, vagy a tükör előtt mondogatjuk magunknak, hogy nem fontos az ellenvélemény, nem számít, ha a másik kiábrándul belőled és elfordul tőled. De ez az erős önbizalom addig kísér csak el, míg szembe nem találkozol egy kedves és egészében véve normális barátoddal, és a képedbe mondja - csak így, gyermeki őszinteséggel - , hogy figyelj, baromira nem okés, amit csinálsz. Csak így, szlengesítve. És akkor ott állsz a hideg zuhany és az arcon csapás között, próbálod tartani magadat, de már meg-megremeg az arcod, s bár emelt fővel sétálsz tovább, de azért az a rövid mondat befészkeli magát a szívedbe. Mit tehetsz ilyenkor? Vagy elfogadod, majd változtatsz, vagy pedig örökre benned marad a tüske, hogy Ő! igen Ő az, aki így vélekedik rólam!<br />
<br />
Kellemes baráti találkozások lesznek ezután? Tudsz majd őszintén együtt nevetni vele?<br />
<br />
(...)Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-74420315202498299362012-06-20T20:26:00.003+02:002014-09-04T19:26:23.244+02:00Végzeted, hogy elveszítsd aztZene fordul, pohár repül....<br />
<div>
kezed táncra perdül...</div>
<div>
a levegő egyre forrósodik, a tükör már párásodik.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Fordulsz egyet, hajad arcodba csap, a szőnyeg egy könnycseppet kap, hangját a gondolatok nyomják el.</div>
<div>
Szemed tüzes, indulatod végzetes.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Lehetnél kedves, bájos, normális, de ennek az útnak már vége, nincs jövő számodra.</div>
<div>
Csak a keserűség, megalázkodás..majd lassan a megadás.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Saját világod börtönében ragadtál, már sehogy sem tudsz kitörni, már nem te irányítod sorsodat.</div>
<div>
<span style="font-size: 100%;">..a kés folyékonnyá válik, a tükör szörnnyé változik </span></div>
<div>
<span style="font-size: 100%;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: 100%;">Impulzusként előretörsz, kiáltasz, s végzeted után nyúlsz, de az minduntalan kicsúszik a kezeid közül..</span></div>
<div>
<span style="font-size: 100%;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: 100%;">Remegő térdek, kereszt-formájú kezek, halott fej roggyan az élettelen testre..</span></div>
<div>
<span style="font-size: 100%;">A lélek szabad..és örökre magányosan marad</span></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-7079025994897852922012-05-16T23:46:00.010+02:002013-03-18T20:53:36.395+01:00Zeneakadémia<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">George egy szemhunyásnyit sem aludt az
éjjel. A gondolatai úgy cikáztak össze-vissza, mintha csak a tőzsdén lett
volna. Pedig neki igazán semmi köze sem volt a tőzsdéhez. Sem a számokhoz. Sem
semmilyen reálos dolgokhoz. Mindig is elvont emberként tekintett magára. Már
gyerekkorában kinézték őt az óvodából, mert nem a matchboxszokkal dodzsemezett,
nem épített felhőkarcolót a duplo kockáiból, és nem rohangászott valamilyen
bugyuta szabályokból álló játék közepette, hanem csakis mesekönyveket bújt,
vagy walkmanjéről klasszikus zenét hallgatott. Persze beletelt egy kis időbe,
mire a kicsi George anyukája elmagyarázta az óvónőnek, hogy miért is fontos,
hogy az ő egy szem fia szocializálódás helyett egy sarokban inkább kulturálisan
fejlődjön. A családban kivétel nélkül mindenki feláldozta az életét a kultúra
ápolásáért. A kisfiú nagyanyja egy múzeumban dolgozott, de hogy melyikben, azt
már nem tudná megmondani, arra viszont még emlékszik, hogy a biztonsági őrtől
mindig kapott nyalókát az épületből kifelé haladva, ha nem nyúlt semmihez sem a
tárlat idején. A dédapja és az apja is újságíróként élte le az életét,
mindkettőjüknek az aktualitás és az első kézből való informálás volt a
legfontosabb. Bármit megtettek egy-egy cikkért cserébe, s ez sajnos az apja
életébe is került. Sosem derült ki igazán, hogy mi is történt, de az akkori
címlapokon a maffia szó szerepelt a halála körülményeinél. Talán kibelezték és
fellógatták.., de most már úgy is mindegy. A gyerek tanult belőle: felesleges
mások dolgába beleütni az orrát, ha csak a saját pici életével foglalkozik,
akkor biztosan megéri az öregkort. Az édesanyja is így vélekedett, mióta
elhunyt a férje: csak a festéssel foglalkozott a nevelési kötelességeinek
rovására. Éjt nappallá téve képes volt ülni az üres vászon előtt, és valami
fura nyelven motyogott magában, de mindig az lett a vége, hogy magas hangon
kiadott egy C-t, majd elszívott egy cigit, megitta a zaccos kávéját, és újra
próbálkozott a festéssel. Persze az ecset megfogása nélkül. Végül is, a
művészek kiismerhetetlenek, s sosem szabad siettetni őket, hiszen az ihletet
nem lehet venni a boltban, az csak úgy jön, ha az ember helyes sorrendben végzi
el a napi teendőket: cigarettázás, koffein túladagolás, élet értelmének
keresése, csalódás a világ eszméiben, majd önmagában.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<a name='more'></a><br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Kicsi George sosem látott a családi ház
körül játszó gyerekeket, nem ismerte az ugróiskola fogalmát, vagy hogy mire
való az üveggolyó. De már három éves kora óta tanult latinul és görögül,
szolmizált, skálázott, ismerte a Biblia szent tanításait, tíz éves korában
összevetette Voltairet Rousseauval. Tizenöt évesen pedig Csehov novelláit
fordította le, mikor már nem tudta mivel elfoglalni magát. De mindezek számára
csak mellékes tevékenységeknek számítottak, hobbiként tekintett az irodalomra
és egyéb művészetekre. Az ő hivatása csakis is a zene volt. Talán akkor dőlt el
a sorsa, mikor az anyja megvette neki az első hegedűjét abból a célból, hogy
fia ne zavarja őt a hermeneutikai kérdéseivel a komoly koncentrálások
közepette. Szerelem volt első látásra. Olyan könnyen fonódtak George ujjai a
húrokra, mint ahogyan az apja nyaka köré a hurok. Családi vonás.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Magántanárra nem volt szükség, az
iskolai zeneórákon kívül saját magától tanult, s mikorra már gyakorlott zenész
lett, anyja sóhajtásaira komponált egy hegedű szólót. A kritikusok nem
értékelték.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-McKCNQZC-Z8/UUdvzFtxvBI/AAAAAAAACAA/Tnb9YavQRMk/s1600/4e273064d74d27cc88b42fe51b5c52c4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-McKCNQZC-Z8/UUdvzFtxvBI/AAAAAAAACAA/Tnb9YavQRMk/s320/4e273064d74d27cc88b42fe51b5c52c4.jpg" width="231" /></span></a><span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Mire a kicsi George felnőtt, igazi
őstehetség vált belőle - nem mintha erre nem lehetett volna következtetni az
évek folyamán - azonban elismertsége nem volt arányos a megfizetettségével. De
hát, miért is lenne, a matekkal sosem jött ki valami jól. Negyven éves korára
temérdek előadással a háta mögött, és több tucat hálás tanítvány ajándékpohara
után még mindig az anyja lakásában lakott – aki addigra már nem elmélkedhetett
többé önnön értelmén a cigarettának és a tüdőráknak köszönhetően –, és még
mindig havi száztizenöt euróból és negyvenhét centből kellett megélnie, hacsak
nem keresett volna magának világi részmunkaidős állást. Azonban ő makacsul
megtagadott minden modern technikai produktumot, így a multinacionális
vállalatokat és a takarító munkákat is (ugyanis az utóbbira is már csak az
interneten keresztül elküldött bizonyos „szívível” lehetett jelentkezni).
Tehát, maradt a Sherlock Holmes által is jól bevált újságlapban megtalált
álláshirdetések böngészése, ami köztudottan leginkább a pedofilok és a tukmálós
emberek közkedvelt oldala. Az álláskeresés sikere nem maradt el: másfél év után
a már őszülő, karikás szemű, megnyúlt és vézna termetű George a reggel nyolc
órás ürítése közben rátalált egy hirdetésre, amelyben alkalmazottat kerestek a
Zeneakadémiában. Georgenak több se kellett, félbeszakította a több éve
beütemezett huszonöt perces trónolását, felvette a már ódivatúnak számított
kopottas barna zakóját, melynek könyökvédői eltérő színben pompáztak, hóna alá kapta
az újságot, hogy az esetleges gyalogos torlódások alkalmából folytathassa a
művészeti rovatot, ráköpött egyet az egykor lakkozott cipőjére, fényesebbre
törölte, majd elindult. A lépcsőfordulóban döbbent csak rá, hogy egyetlen
fontos személyes tárgyát otthon hagyta, ami most elengedhetetlen az
állásinterjúhoz: a hegedűjét. Igazából George még sosem volt állásinterjún,
mivel az előzetes szűréseken sosem esett át, bár ez annak is betudható, hogy
jelentkezését még nem küldte el egyik céghez sem. Nem akart lealacsonyodni a
nyárspolgárok szintjére, akik holmi monoton munkával próbálják túlélni az élet
adta pár évüket. Nem, ő csakis hivatásbeli akart lenni, így megpróbált
különböző társulatokhoz elszegődni, azonban a szociális defektje miatt sosem
tudta kellően megkedveltetni magát a zenekar tagjaival, s előbb-vagy utóbb –
inkább előbb – eltanácsolták holmi olyan indokokra alapozva, hogy még nem jött
el az ő ideje, másmilyen műfajt kellene választania, vagy csak még sincsen
felvétel. Így tehát kapva kapott az alkalmon, amit nem akart elhalasztani a
beleinek óramű szerinti működésére hivatkozva.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Mialatt átsétált a macskaköves főtéren,
s majdnem elüttette magát egy piros Suzukival, mikor éppen át akart kelni a
zebramentes úttesten, és vádliig átáztatta a nadrágját, mikor egy hatalmas, jól
látható vízzel teli gödörbe lépett, csak arra tudott gondolni, hogy most jött
el az ő ideje, éppen eleget várt már, s amúgy is ideje lenne kiköltöznie anyja
lakásából.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A Zeneakadémiát három éve, hogy utoljára
használták, sikkasztás miatt függesztették fel az akkori ösztöndíjasok
oktatását, s azóta is keresik a megfelelő pályázót és beruházót az iskola
működtetéséhez. Az épület még nem volt annyira elhagyatott, mint a város
közelében lévő gyár épületei, azonban az ablakai ugyanúgy be voltak törve,
falai pedig különböző színekben pompáztak egyes nemkívánatos szavakat
reklámozva. George a főépület nagy, boltíves kapuján belépve egy egyszerű
ánégyes papírt pillantott meg, két cellux darabkával a falhoz rögzítve, és egy
nyilat ábrázolva, ami alá a következő volt írva<i>:</i><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<i><span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Meghallgatás a földszinti nézőtéren, az
előadó teremben<o:p></o:p></span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Egyre valóságosabb, s csupán néhány
pillanat választ el a nagy felfedezésemtől – gondolta magában George naivan.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-OaIMgaJYgzA/UUdvzRYI6qI/AAAAAAAACAI/r2wYQggbleA/s1600/850bbee83576738cee1fab4e4ae9bdbf.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><img border="0" height="200" src="http://1.bp.blogspot.com/-OaIMgaJYgzA/UUdvzRYI6qI/AAAAAAAACAI/r2wYQggbleA/s200/850bbee83576738cee1fab4e4ae9bdbf.jpg" width="145" /></span></a><span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Az előadótermet nem volt nehéz
megtalálnia, ha nem járt volna itt életében már számtalanszor, akkor is
rátalált volna a helyes irányra az aranyozott táblácskáknak köszönhetően,
melyek, mint apró fáklyák, mutatták az utat az eltévedt műkedvelők számára. Az auditóriumban
vagy félszázan ültek az egykori nézőknek szánt székeken, s lelkesen körmöltek
valamit. Az illetékesnek tűnő mackópocakos emberhez hozzálépve George lelkesen
mutatkozott be, s mondta el hegedülési szándékát. Annyi izgalom járta át a
testét, hogy hirtelen elfelejtett visszahúzódónak lenni, s a tömör, egy szavas
mondatok helyett mellékmondatos monológban hadarta el az életét. Hozzá is
kezdett volna a vizsgazenéléshez, mikor a szakállas-pocakos a hastájékára
helyezte két lapátszerű kezét, görcsös rángatózásokba kezdett, szeméből néhány
könnycseppet erőltetett ki, és hatalmas hahotázásban tört ki. A három és fél
percnyi érthetetlen viselkedése után a már kevésbé szimpatikus pocakos – nem
is, hájas – úr letörölte könnyeit, komolyabb arcot öltött magára, s teljesen
értetlenül megkérdezte:<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- Komolyan azt hitte, hogy zenével
keresem a kenyeremet? Az már csak az utcára jó, mi itt versenyképes
pénzügyekkel foglalkozunk, ez a piac jövője! Menjen haza öreg, s gondolja át az
életét, így sosem viszi semmire sem.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="color: #222222; font-size: 12pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">És George engedelmeskedett: hazament,
átgondolta, majd zenélt tovább.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-151255354865320190.post-13310683751017633812012-04-14T14:02:00.003+02:002012-04-14T14:18:30.660+02:00Újra együttTegnap este óta boldog vagyok. Visszatért hozzám egy olyan ember, akiről azt hittem, hogy el kell feledkeznem. Megnyugtat, megnevetettet, elfeledteti velem a gondjaimat, vigyáz rám, szorosan átölel s nem enged, össze-vissza puszilgat, még akkor is, ha álmodik. Érzem, hogy mindig ott lesz nekem, mikor szükségem lesz rá, és én is gondját viselhetem, ha kéri, vagy csak némán tűri. Rengeteg közös élményben lesz részünk, sok-sok pozitív emlékkel gazdagszunk, bár néha megküzdünk egymással, és haragosan összecsapunk, de kitartásunk nem ismer akadályokat, és mindent legyőzünk. <br /><br />Úgy érzem, mintha megtaláltam volna a helyemet, ott vagyok, ahol lennem kell, azok között, akik a legfontosabbak számomra. Senkit sem akarok elveszíteni.Hadusovzky Petrahttp://www.blogger.com/profile/11164069302974674952noreply@blogger.com0