Szakdolgozat: meg kell írni, de mikor?

2013. április 15. a szakdolgozók istenített és egyben rettegett időpontja. Persze az eddigi években is voltak egyetemisták, akiknek határidőre kellett írniuk negyven, ötven oldalas dolgozatokat a diploma teljesítése érdekében, azonban most mi következünk.

2010. július 24-én a PontOttParty-n kaptam a csodálatos hírt, miszerint felvettek a Károli Gáspár Református Egyetemre. Igaz, hogy mindenki az ELTE-t hirdette már akkor is, mert az Eötvösünk nagyobb presztízs értékkel bír, azonban én a gimnázium hangulatú egyetemre adtam be a jelentkezésemet. És megérte.

Három év elteltével szinte csak jókat tudok mondani az iskoláról, a tanárokról, az oktatás színvonaláról, de bármennyire is fényezhetem, a vizsgakövetelmények alól nem menthetem fel magamat.

2012/13-as őszi félév elején elhatároztam, hogy biz isten nem hagyom a sok oldalas dolgozatot az utolsó pillanatra. Beszéltem is a konzulensemmel, és megígértem neki, hogy két hét múlva jelentkezem az általa megadott szakirodalmak átböngészésének eredményével. Eltelt a két hét, majd még ugyanannyi, utána egy hónap, végül ott álltam a vizsgaidőszak kellős közepén. Az olvasnivalókhoz pedig hozzá se nyúltam, sőt, e célból még a könyvtárba se tettem be a lábamat. Elég szellős órarendet állítottam össze, így amennyit csak tudtam, dolgoztam. Nemsokára kirepülök a családi fészekből, és kell a rezsire a pénz. Meg persze a bulizásokra is. A sörözések, haverozások nélkül nem is lenne igazi az egyetemi élet. Talán akkor nem is mondhatnánk, hogy van olyanunk. A munkán kívül írói körökbe kezdtem el járni, hogy még többet tanulhassak, fejlődhessek. Így telt el az első szemeszter.

Az utolsó vizsgám után azonban rögtön a könyvtár felé vettem az utamat. Azóta ló halál futtában olvasok, amikor csak lehet: órán, a buszon, írás közben, sörözés alatt. Megtanultam a leckét, rájöttem, hogy ez a pár hét, pontosabban hat és fél hét édeskevés egy igen érdekes téma boncolgatására. Talán, ha maradnék az eredeti tervemnél, akkor be is tudnám fejezni időben, azonban folyton új és új ötletem támad a dolgozatommal kapcsolatban. Horror a gyermekirodalomban, ezt a címet választottam, s eleinte csak az Andersen, és a Grimm mesék eredetiével akartam foglalkozni. Mára már jóval több könyv lapul a táskámban.

De talán így még jobb is. Lehet, hogy az írásom végét össze fogom csapni, de a többi huszonnyolc oldal érdekes, és tartalom dús lesz. Ha az embert érdekli, amiről ír, akkor az rossz nem lehet. Én pedig élek, és leginkább halok a horrorért.

A cikket eredetileg a www.gasparblog.kre.hu oldalra írtam, linkje: http://www.gasparblog.kre.hu/?p=9989