Kicsi bölcsesség

"Egy régi korszak lezárul, egy újabb megnyílik, a régi és az új között a különbség annyi, hogy az utóbbi magában hordozza az előtte való emlékét, s sosem felejti azt"

2011. március 3., csütörtök

Valentin nap miért csak egy napból áll?


Minden évben eljön az a nap, amikor a szerelmes gerlék vásárolnak valami szépet, esetleg sütnek egy-egy süteményt kiválasztottjuknak. Sajnos azonban a mai világban ez gyakran korlátozódik csak február 14-re, vagyis Valentin nap idejére. Van párom, akivel megoszthatnám az ünnepi hangulatot, én mégis a szinglikkel értek egyet. Miért engedik az emberek manipulálni magukat a nagy cégek által? Mindenféle fölösleges rózsaszín tárgyakat felvásárolnak, hogy elmondhassák, Boldog Valentin napot Drágám! Mégis, mire jó ez? Álszenteskedésnek tűnik, nem pedig szívből jövő gesztusnak. Saját
meglátásom szerint egy jó kapcsolatban minden napba bele kellene csempészni egy pici Valentin napot. Persze a giccses ajándékok nélkül. Nem kell sok dolog a rózsaszín felhőhöz: egy kanál megértés, két kanál odafigyelés, egy tucat szeretgetés, és egy csipetnyi meglepetés. A lényeg, hogy boldog legyen, mert ugye ha neki jó, akkor nekem is jó. Nem baj, ha a napunkat megfűszerezzük egy kis veszekedéssel, mert anélkül nem ismernénk meg egymás hibáit, gyengéit – amivel talán később együtt kell, hogy éljünk. Fontosnak tartom a közös programok halmozását is. Egy kis séta a városban, vagy a hegyekben, vagy akár egy egész testet átmozgató bringázás is jót tesz az egészségünknek és a boldogsághormonjainknak is. Persze nem muszáj minden nap kimozdulni. Nem szabad felróni társunknak, ha egész nap az ágyban heverészik, és a laptopján játszik. Hiszen úgyis negyven évig – vagy tovább – fog dolgozni megállás nélkül. Ilyenkor kell kiélveznünk egyetemista létünk adta lehetőségeket! Srácok, nektek merem ajánlani, hogy akkor is vegyetek virágot szép szerelmeteknek, mikor nincsen semmilyen különleges alkalom, lányok, ti pedig nyugodtan halmozzátok el őket
édességekkel, hiszen ráérnek még a vonalaikkal később is foglalkozni. A következőt pedig mindkét nemnek ajánlanám: hetente többször is érdemes kézbevenni a fakanalat, mert a férfiakat így a hasukon keresztül, a lányokat pedig a gesztussal tudjuk levenni a lábukról. Ha pedig túlságosan lusták, vagy egykedvűek vagyunk nagyobb kedveskedés véghezviteléhez, akkor elég ha ici-pici figyelmességgel éreztetjük a másikkal, hogy mennyire fontos nekünk. Hadd válasszon ő filmet, utazási célt, esti
programot. Hadd igyon kicsit többet, hadd dobja le a ruháit a földre. Esetleg csak menjünk le helyette a boltba, vagy vigyük le a szemetet, ami már ott várakozik napok óta. Személyes tapasztalat, hogy ez nagy örömet tud okozni. Szerintem a közös takarítást is nyugodtan titulálhatnánk a Valentin nap részének, hiszen együtt édesebb a munka – bár ezzel néha lehetne vitatkozni -, és gyengéden, nem túl feltűnően megtaníthatjuk társunknak, hogyan is kell rendesen felmosni, alaposan porszívózni, vagy gyorsabban ágyat húzni. Nem utolsó sorban az is előnyünkre válhat, ha megismeri a mosógép funkcióit is, mikor melyik gombot kell használni. Ha hamar elintézzük ezeket a kényesebb dolgokat, akkor később nem lesz belőle veszekedés (Drágám, ezt a pólót 30 °C-on kellett volna mosni, nézd meg, most hogy néz így ki!) Klisének hangozhat az összes kijelentésem, de ezek nélkül nem lennék ilyen boldog. Rendben, azt bevallom, hogy főzni még nem, de sütni igen sokszor szoktam. És beválik. Ha repetához is elegendő az édesség, akkor tízből tizenöt pontosan.

Nincsenek megjegyzések: