Minden hétvégén, vagy legalábbis kéthetente szervezni kellene közös táncolást a városnak. Vagy legalább a kerületnek. Hiányzik a mozgás. Mikor a véred felpezsdül, tested felmelegszik, érzed, hogy a csoport együtt lép, emeli karját, ugyanakkor veszi a levegőt. Minden alkalommal lehetne egy témára táncolni, öltözködni. Imádnám, ha lenne jazz, hippi, tango, disco, vagy akár csak utcatánc! Sokkal boldogabb lesz tőle az ember. Gólyatáborban minden nap, mikor megszólalt az I need a hero, le kellett futnunk a térre, és el kellett táncolnunk a betanult lépéseket. Naponta ötször, akár nyolcszor is.
Rúgjuk fel a szabályokat, felejtsük el a szürke hétköznapokat, a kliséket, a néma embereket, mogorva néniket!! Nem számít ki honnan jött, ki hány éves, tud e táncolni vagy sem. Mondjuk ha megszólal a harang, vagy egy autó dudál, akkor mindenki táncoljon!!
Mennyivel egyszerűbb lenne, mennyivel boldogabbak lennénk!
Csupán csak én. Érzem szívem, és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok. A természet összetörte a mintát, amelyben alkotott; jól tette-e vagy sem, csak akkor ítélhetitek meg, ha elolvastok. - (Rousseau)
Kicsi bölcsesség
"Egy régi korszak lezárul, egy újabb megnyílik, a régi és az új között a különbség annyi, hogy az utóbbi magában hordozza az előtte való emlékét, s sosem felejti azt"
1 megjegyzés:
Imádlak te Löksi :)
Megjegyzés küldése