Kétségekbe zárva, szabadon szárnyalva...?

Megdöbbentő, mikor rájössz, hogy mennyire harcol egymással a két éned. Uralomra akarnak törni, de csupán az érzelmeidnek köszönhetően léphetnek az első helyre. Persze - mint mindig - több befolyásoló tényező is közrejátszik, azonban te döntöd el, melyiknek engeded, hogy hatása alá kerítsen. A döntések végkimenetelei igen távol állnak egymástól, habár a folyamatok eleinte párhuzamosan úsznak egymás mellett. A kérdés viszont mindig előbukkan, mikor a célhoz érünk. Melyiket kell választani, melyiket hagyjuk többször érvénybe lépni? Melyiktől leszünk többek, s melyikkel élhetünk boldogabban? Követni kell-e a feladatot, melyet már időkkel ezelőtt kijelöltünk maguknak, vagy csak hagyjuk latba veszni, s élvezzük az életet, míg lehet? Legnehezebb döntés...melyet talán sosem tudunk meghozni..viszont ha mindkettőt megtartjuk, akkor mintha csak egyszerre elvágnánk a kék és a piros zsinórt...BUMMM! Mindenünk rámenne... Ha csak az egyiket választjuk, akkor örök időkre üresnek éreznénk magunkat, hiszen másik felünket eldobtuk. Mi itt a helyes lépés, kérdem én? Mindig el fogjuk tudni dönteni, hogy melyiknek kell behódolni? Már most tudom, hogy nem...