ezt nem lehet megfogalmazni...az érzés nem tud szavak formájában alakot ölteni..
ez az érzés, amit remélem mindenki nagyon ritkán fog megélni..és amit senkinek sem ajánlok.
ilyenkor már nem jöhet csoki, vagy csokipudding...nem segíthet se barát, se plüssállat..
ilyenkor már csak az a könny,csak az a meleg, amit érzünk, de minden más hideg, minden távoli, minden idegen. És csak özönlenek a gondolatok...bombázzák az elmémet..
örültem volna, ha néhány dolog kimarad az életemből..események és nem más..
de néha megtörténik egy-smás..és nem lehet rajtuk változtatni...
és ilyenkor már csak az emlékek maradnak Nekünk...amit másodperce pontosan fogunk ismerni..
és remélem minden emlék után egy mosoly keletkezik. az a régi szerelmes mosoly...
ami csak két emberre tartozik...a közös múltjukat idézi..
és sose fog feledésbe merülni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése