hihetetlen.egyszerűen hihetetlen. az agyam elszáll.:D:D
Anyám csak közölte, h ne táncikáljak itt, ne mozogjak, hanem dobjak össze egy igen zsíros, laktató vacsit, feküdjek be az ágyamba, és csak hízzak:D:D
.....hát mondom...oké, lefogytam 5 kg-t a betegség alatt, de már visszahíztam 2-őt.haladás! pedig normálisan ettem..úgy reggel egy picit, ebédet vmikor, majd jójó este a vacsit..mindig így szoktam:D és már ezzel is híztam...bár, az igaz, h nem leszek kövér, de azért nem kell plussz segíteni neki, h jöjjenek azok a kg-k :D
aztán, meg csak elkapott a tánci-hév,(persze nem az a zöld, és idegesítően sípolós!) és ugrabugráltam itten, és anya már megintcsak szólt, h nem, előbb enni, meg utána is, és közben is! szóval tánc nuku. erre meg elkezdtem balettozni.persze olyan amatőr szinten.Mivel azért mégiscsak tánc, és mégsem olyan nagy mozgás. erre meg csak azokat a pillantásokat, meg az összenézéseket kaptam, amik azt sugallták, h egy abszolute de nem normális gyereknek gondolnak. de hát..., ugyebár, ami egyszer a családban volt, az ott is marad. öröklődik. hehe:)

a másik meg, h közöltem velük (szintén táncolva), h csakhogy tudják előre, én, kéremszépen, pénteken mennék el innét. úgy sokáig. messzire. a városba. méééééég pedig bulizniiii!! bezonyám.
szóval, vázoltam nekik a helyzetet, h h is lenne, kb kik jönnek, majd mind a három kezemen végigszámoltam a neveket, csakhogy megbéküljenek, nem lesz egyedül a kicsi lányuk.
sajnos, azonban anyum nem így gondolta, mondja, h oké, de utolsó hévvel go home. hát, öhhm, izé, mondtam, nem úgy van az, egy hónapja már ki sem mozdultam, megőrülök, szükségem van a táncira, és hajnalnál előbb nem jönnék haza. anyu meg csak h 'várjunk még azzal kislányom!'. nha, gondoltam, biztos a bacik miatt fél, úgyhogy rögtön mondtam, már jól vagyok, ráadásul meleg a kabátom is.
erre meg mondta, h nem azért, hanem a bandázások miatt, merthogy jönnek a csúnya bácsik, és elvisznek. nha mondom, szupi, olyanok voltak, és lesznek is, nem fognak eltűnni....sajnos...
erre anyu, h nem baj, várjunk tavaszig.
MI?????????????????????????????????????????????????????????????
mondtam anyunak, 'ma tényleg fáradt vagy!'
úgyh anyunak adtam választási lehetőséget, vagyis, már ő rögtön föl is vázolta magának: vagy ott alszom vkinél, vagy hazakíséretem magamat, aminek 90%ban az lenne az eredménye, h az gardedám itt aludna. mint szokott.
csak aztán egyik sem tetszett neki.
DE még szerencse, h van egy apáááám, aki igen kérdőn mondta anyumnak, h most komolyan itthon akar e tartani engemet.

hát a beszélgetésnek ezen a téren itt vége szakadt, mert anyum jött azzal, már megint, h ne táncikáljak, hanem egyek, utána pedig ugrálhatok.

úgyh, mostan már ülök, írok, jóllakottan, és mosolygósan, mert tudom, h úgyis elmehetek, mert mi az h nem. mert ügyebár igen szociális életet kell h éljünk. ezt még anyu mondta.
:P