Csupán csak én. Érzem szívem, és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok. A természet összetörte a mintát, amelyben alkotott; jól tette-e vagy sem, csak akkor ítélhetitek meg, ha elolvastok. - (Rousseau)
Kicsi bölcsesség
"Egy régi korszak lezárul, egy újabb megnyílik, a régi és az új között a különbség annyi, hogy az utóbbi magában hordozza az előtte való emlékét, s sosem felejti azt"
2011. október 12., szerda
...mint a pillangó
Ha csak a pillanatnak élnénk, akkor sosem néznénk előre vagy hátra, sosem tanulnánk a hibáinkból, és sosem építenénk a jövőnket. Azonban vannak olyan pillanatok, amik kitűnnek az élet szürkesége közül, s mint egy szivárvány-híd, elrepítenek ebből a gondolati világból, túl a folyón, s bár ha csak egy híd lábához, vagy egy kút pereméhez is visznek, azok a helyek nem lesznek szokványosak, nem lesznek olyanok, mint megannyi hasonmásuk: üzenetet hordoznak érzésekről, tettekről, melyek bár kacifántosan kockázatosak és rejtettek is, a mondanivaló biztosan célba ér. Hogy a szivárvány létezik-e, csak magunkat kérdezhetjük meg, ha a másik hitét használjuk fel, akkor a híd sosem fog megjelenni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése