Olyan jó érzés hasznosnak lenni. Mondjuk eddig sem volt baj azzal, hogy találjak valami segítőkész feladatot, amivel sokaknak segíthetek, de a mostani elfoglaltságom határozottan közösségépítő: újabban főzök. Én, bizony. Meglepő fordulat, de nagyon élvezem. Nem csak az a része izgalmas, amikor kitalálom, hogy éppen mi lesz a hétvégi ebéd és a desszert, de jó látni azt is, hogy az áthívott embereknek mennyire ízlik a főztöm. Múlthéten baconös tejszínes csirkemellet csináltam hagymás tepsis krumplival. Az előbbi nagyon jól sikerült, nem volt se száraz, se kemény, nem is sóztam el, szóval egyszerűen csak tökéletesre sikerült. A krumplival már nem ez a helyzet, több dolgot is elrontottam - talán nem követtem figyelmesen a tv-s receptet -, de főtt krumpli lett belőle, úgyhogy életmentésként tettem rá egy kis tejszínt, ami tényleg pozitívan segített rajta. Nem lett egy kalóriaszegény adag, azt meg kell hagyni, de sec-perc alatt elfogyott. Hatan voltunk, hat csirkemellet is vettem, de még így sem volt elég. Mondjuk, lehet, hogy nem kellett volna annyira elhúzni a főzést (délre terveztem, de csak fél ötre értünk haza, így estebéd lett). Ráadásul mindenkinek azt mondtuk, hogy üres hassal jöjjön. Az eredménye az lett, hogy az édességnek szánt palacsintát még a főétel előtt megették a bosszús nézésem ellenére is. :o) De kaptam érte sok-sok puszit, úgyhogy megbocsátottam.
Most éppen lecsót készítek - remélem nem lesz túl puha, bár én úgy jobban szeretem. Nagyon egyszerű recept, nagyon finom étel és még nagyon egészséges is - e hármasság jellemzi. Valószínűleg most csak pudingot csinálok másodikként, mert megyek ma moziba, zumbázni, aztán pedig megint bulizni, így nem lenne időm sütögetni, pedig egy jó kis brownie-t szívesen összedobnék :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése