Csupán csak én. Érzem szívem, és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki. Lehet, hogy nem érek többet náluk, de mindenesetre más vagyok. A természet összetörte a mintát, amelyben alkotott; jól tette-e vagy sem, csak akkor ítélhetitek meg, ha elolvastok. - (Rousseau)
Kicsi bölcsesség
"Egy régi korszak lezárul, egy újabb megnyílik, a régi és az új között a különbség annyi, hogy az utóbbi magában hordozza az előtte való emlékét, s sosem felejti azt"
2012. január 7., szombat
Részlet a piros könyvemből.
Kedves Naplóm!
Olyan különös érzés belegondolni abba, hogy most vagyok pont abban a korban és azokat a pillanatokat élem, amikre egész életemben emlékezni és mindig emlegetni fogok. Fent vagyunk a Mátrában, az előbb állt el a hóvihar, Kárpátiától a Székelyek szól a háttérben, nemrég reggeliztünk s tervezzük a Galyatetőre a túrát.
Nagyon boldog vagyok, Bence szívből szeret, s ezt nem restelli kimutatni a nap minden percében. Kicsit karácsonyi hangulatom van: lobog a tűz a kandallóban, pörkölt illat száll a levegőben, családias légkör fűszerezi a nappalokat, az éjszakát pedig az erotika fűti. Most fogok belekezdeni a történeteim mesélésébe, ami ilyen környezetben igazán varázslatos élmény lesz. Eközben a szél úgy süvít odakinn, mintha felesége, a felhő szülésére sietne, s a fák úgy hajlonganak, hogy illően köszöntsék az új jövevény érkezését.
2012.01.05.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése